Képek előtt állni

Tovább olvasom

Földényi F. László

Betöltés...

Megjelenés dátuma: 2010-09-30

Terjedelem: 202 oldal

Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ

ISBN: 8081013261

2 900 Ft

Nem rendelhető

A “mindent látás” vágyából táplálkozó optikai technikák, képzőművészeti újítások, amelyek a 18-19. század fordulóján megszaporodtak, mind-mind isten trónfosztásának voltak apró megnyilvánulásai. Mindegyik arra szolgált, hogy az ember maga tehessen szert a tökéletes látásra, mintegy “megkerülve” Istent. A technikai eszközök, amelyek addig nem látott tartományokba engedtek bepillantást, soha nem sejtett módon alakították át az ember és a világ viszonyát. Az emberi látást nem egyszerűen segítették, hanem azt is nyilvánvalóvá tették, hogy maga a látás mennyire dinamikus tevékenység. Az ember először szembesült azzal, hogy a látás során nemcsak egy látványt “rak össze” önmaga számára, hanem látása révén önmagát is “létrehozza”.

Kategória: Művészet, építészet

Idézet, kritika, recenzió helye. Kis türelmet kérünk.

(a szerk)

A szerző további könyve

20%

Földényi F. László,

A Medúza pillantása

Betöltés...

A szerző az európai kultúra kétezer éves történetét vizsgálja úgy, hogy nincsenek előre gyártott, kész válaszai, hanem a különböző korok és gondolkodók kérdéseit fogalmazza újra. S így a könyv az esszé legjobb és tájainkon kissé elfeledett hagyományához kapcsolódik: a szellemi kaland, a gondolkodás és létmegértés szenvedélye és elfogulatlansága jellemzi írásmódját.

2990 Ft 2392 Ft

Megnézem

Földényi F. László

Földényi F. László (Debrecen, 1952. április 19. –): József Attila- és Széchenyi-díjas esztéta, műkritikus,
irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár.
1970–1975 között az ELTE BTK magyar–angol szakos hallgatója volt. 1977–1986 között a Magyar
Színházi Intézet munkatársa volt. 1987–1991 között szabadfoglalkozású volt. 1988–1989 között
illetve 1990–1991 között a DAAD Berliner Künstlerprogramm meghívására Nyugat-Berlinben
dolgozott. 1989–1991 között egyetemi adjunktus az ELTE BTK Összehasonlító és Világirodalmi
Tanszéken, 1991–2006 között docense volt. 2002–2003 között a Magyar Iparművészeti Egyetem
oktatója volt. 2004 óta egyetemi docens a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2005-től a Színház-
és Filmművészeti Egyetem Művészetelméleti Tanszékének tanszékvezető-helyettese, 2006-tól
tanszékvezetője. 2006 óta egyetemi tanár. 2009-ben a Német Nyelv és Költészet Akadémiája
(Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung) tagjai közzé választotta.

Művei:

Defoe világa (tanulmány, 1977)
A polgári dráma kialakulása Angliában (tanulmány, 1978)
 A fiatal Lukács. Egy gondolatkör rekonstrukciójának kísérlete (tanulmány, 1980)
A dramaturgia csapdája (tanulmány, 1983)
Melankólia (esszé, 1984 és 1992, németül, spanyolul, franciául is)
Caspar David Friedrich (esszé, 1986, németül is)
A medúza pillantása (eszék, 1990)
A túlsó parton (esszék, 1990)
A lélek szakadéka. Goya Szaturnusza (esszék, 1993, németül is)
Egy fénykép Berlinből (esszék, 1995, németül is)
A tágra nyílt szem (esszék, 1995)
Veronika kendője. Múzeumi séták, 1992-1997 (1998)
A testet öltött festmény. Látogatások műtermekben (1998)
Heinrich von Kleist. A szavak hálójában (1999)
Légy az árnyékom! Sophie Calle művészete (2002)
A gömb alakú torony (2003)
Klimó Károly (2003)
A festészet éjszakai oldala (2004)
Berlin sűrűjében (2006)
“Az irodalom gyanúba keveredett” Kertész Imre-szótár (2007)
Az ész álma (2008)
Képek előtt állni. Adalékok a látás újkori történetéhez; Kalligram, Pozsony, 2010
Melankólia; Pesti Kalligram, Bp., 2015
A melankólia dicsérete; Jelenkor, Bp., 2017