Tovább olvasom

Gyáni Gábor

Nemzeti vagy Transznacionális Történelem


starsBetöltés...

 

Megjelenés dátuma: 2018-05-11
Terjedelem: 440 oldal

 

ISBN: 9789634680499
3 990 Ft

Állandó 20% kiadói kedvezmény

Rendelhető, raktáron
Szállítási idő 1-3 munkanap

Könyvünk bemutatja, hogy milyen út vezet a nemzeti történelem tudományától a nemzetfeletti, a nemzetek-közötti történelem fogalma felé. A történelem nemzeti szempontú elbeszélése fontos hozzájárulás volt annak idején a modern nemzet és nemzet-állam létrejöttéhez. Égető probléma, hogy milyen hatással van napjainkban világunk globalizálódása a történeti gondolkodásra. Erre az elodázhatatlan kérdésre keresi a választ a szerző mostani könyvében. Tudományos irányzatokról, egyéni, olykor csoportos szellemi kezdeményezésekről esik a munkában szó, amelyek nem helyettesíthetik a nemzeti történetírást, ugyanakkor mérsékelhetik, olykor kiküszöbölhetik annak bizonyos egyoldalúságait. A tárgyalt gondolati áramlatok némelyike már korábban is hatott valamiképpen a történészekre, arra késztetve őket, hogy átgondolják saját nemzeti horizontjukat. Újabban viszont megnyílt az út a transznacionális történetírás előtt is, amely tudatosan szakít az egyedül a nemzeti látószög alapján tudakozódó történetírással. A transznacionális történetírás teljes értékű tudományos törekvés, amely – ígérete szerint – feltárja azt a múltat, melyet többnyire elfed előlünk a tisztán nemzeti történeti hagyomány. Nem vitás, a nemzeti történetírás ma is élénk olvasói igényt elégít ki azzal, hogy beszámol egy adott ország önmagában vett múltjáról. A transznacionális történetírás, ezzel szemben, tényleges (térbeli) összefüggéseiben kívánja láttatni a valaha megtörtént eseményeket, és a múltbeli világ mélyén ható szerkezeti adottságokat. Ennek a megújulóban lévő történetírásnak a mához szóló üzenete szerint a történelem jóval gazdagabb annál, hogy kizárólag azt értékeljük benne, ami – látszólag – a nemzet modern kori fejlődését vetíti előre. A transznacionális történeti vizsgálódások mind gyakrabban folynak ma már az úgynevezett elsődleges (a levéltári) források bevonásával, ami pedig a nemzeti történetírásokkal egyenértékű tudományos teljesítményre képesíti a bennük elmélyülő történészeket.

Kategória:

Kevés történész halmozott fel oly sok ismeretet a XX. századi magyar
történetírás irányzatairól, iskoláiról, elméleti és szervezeti problémáiról,
mint Gyáni Gábor. Igazán azonban akkor van elemében, amikor a
legelvontabb történelemelméleti kérdéseket fejtegetheti. Mi a kapcsolat
a történetírás és a kánonhagyományozódás között? Hogyan fest
a modernista nemzetelméletek felől tekintve a nacionalizmus és
a modernitás kapcsolatának bonyolult kérdése? Vajon megelőlegezett-e
a középkori európai fejlődés valamit az újkori nemzetből? Megértő vagy
magyarázó tudomány inkább a történetírás? „Miként lehetne
összeegyeztetni egymással a globalizációval kikényszerített
transznacionális történetszemlélet tudományos krédóját a továbbra is
nemzeti irányultságú történetírói közgondolkodással?” (113.) Gyáni
kiválóan elemzi a történetírás és történelemtanítás konfliktusát is.

Hahner Péter

A szerző további könyvei

20%
Gyáni Gábor,
A történelem mint emlék(mű)

starsBetöltés...
Újabban sokakat foglalkoztat, hogy vajon kollektív emlékezetre vagy történetírásra van nagyobb szükség? A történelem napjainkban megfigyelhető sokoldalú használata szüli a...

3490 Ft 2792 Ft

20%
Gyáni Gábor,
Nép, nemzet, zsidó
starsBetöltés...
A neves történész, akadémikus a 20. századi magyar történelem tabukérdéseit vizsgálja nagy felkészültséggel, higgadtan, ugyanakkor provokatív módon. Minden művelt olvasó...

2600 Ft 2080 Ft

Gyáni Gábor

Gyáni Gábor (Hódmezővásárhely, 1950) történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja. 1982-től a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi
Intézetében dolgozik. Közben több ízben a Debreceni Egyetem és az ELTE Szociológiai
Intézetének professzora.
Kötetei:
Család, háztartás és a városi cselédség (1983).
Bérkaszárnya és nyomortelep. A budapesti munkáslakás múltja. (1992).
Hétköznapi Budapest. Nagyvárosi élet a századfordulón. (1995).
Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten. (1998).
Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése (2000).
Magyarország társadomtörténete: A reformkortól a második világháborúig (Kövér
Györggyel közösen – 2003)
Hétköznapi élet Horthy Miklós korában (2006)
Budapest – Túl jól és rosszon (2008)
Az elveszíthető múlt (2010)

Tovább a szerző oldalára

A szerkesztő ajánlja