A csehszlovákiai magyarság és Magyarország kapcsolatainak bemutatása az 1938-as első bécsi döntés időszakában sok tekintetben még mindig hiánypótló vállalkozás. Sallai Gergely könyvének bevezető részében ismerteti a szélesebb nemzetközi-politikai összefüggéseket, majd a magyar és a csehszlovák diplomácia lépéseit feltérképezve jut el a müncheni egyezményig. Tanulmányaiban érinti a két világháború közötti csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi és politikai helyzetét befolyásoló főbb tendenciákat, és e kisebbségi közösségnek az első bécsi döntés előkészítése során tanúsított magatartását is elemzi.A kötetben feldolgozásra kerültek a döntőbírósági határozat értelmében ismét magyar állampolgárokká lett közösséget – és ezzel Magyarországot és Szlovákiát – érő kihívások, valamint az egyesítés társadalmi, politikai és gazdasági vonatkozásai. A szerző kiegyensúlyozott objektivitásra törekszik; szándékát a jelentős mennyiségű cseh, szlovák, illetve lengyel, német, olasz, brit, francia, esetenként orosz levéltári források, valamint a korszakra vonatkozó gazdag memoárirodalom felhasználása is segítette. Az utolsó fejezetek a szlovák-magyar delimitációs bizottságok működését tanulmányozzák, továbbá – az újabb szlovákiai szakirodalom kutatási eredményeit is bemutatva – számot adnak a Magyarországhoz csatolt területeken élő magyar kisebbség komoly integrációs kudarcairól. Sallai munkájának felépítése, a téma feldolgozásának szempontjai és nem utolsó sorban szellemisége nemzeti traumáink egymással szembeni megértő szemléletű feldolgozására ösztönözheti mind a magyar, mind a szlovák kutatókat.