A szerző ötödik, Ének című versgyűjteménye az utóbbi kilenc év lírai termésének legjavát tartalmazza, miközben rálátást biztosít az eddigi életmű meghatározó irányaira is.A kötet elején egy korábbi verseskönyv, A stigma krátere szövegfragmentumaiból újrakomponált költemény áll, amely az így felidézett versek hangsúlyainak áthelyezésével az új kötet szemléletmódjára is utal; majd három szonettkoszorú következik: a Parti Nagy Lajos, József Attila, valamint Ady Endre egy-egy szonettjére írt variációk izgalmas, a választott költő nyelvi világát, szellemiségét megidéző játékra adnak alkalmat. A kötet második felében erotikus tartalmú szerenádok, végezetül pedig az emberi lét és identitás kérdéseit újszerűen feszegető verskompozíciók olvashatók.A három ciklus – háromféle költői beszédmód; változatok, melyekben a világ sokszínűsége tükröződik. A versek játékos gondolatisága, gazdag és hajlékony nyelvezete, kifinomult, szórakoztató nyelvi humora kivételessé teszi Hizsnyai Zoltán költészetét.