Tovább olvasom

Földényi F. László

Képek előtt állni


starsBetöltés...

 

Megjelenés dátuma: 2010-09-30
Terjedelem: 202 oldal

 

Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
ISBN: 8081013261
2 900 Ft2 320 Ft
Nincs készleten

Állandó 20% kiadói kedvezmény

Nem rendelhető

A “mindent látás” vágyából táplálkozó optikai technikák, képzőművészeti újítások, amelyek a 18-19. század fordulóján megszaporodtak, mind-mind isten trónfosztásának voltak apró megnyilvánulásai. Mindegyik arra szolgált, hogy az ember maga tehessen szert a tökéletes látásra, mintegy “megkerülve” Istent. A technikai eszközök, amelyek addig nem látott tartományokba engedtek bepillantást, soha nem sejtett módon alakították át az ember és a világ viszonyát. Az emberi látást nem egyszerűen segítették, hanem azt is nyilvánvalóvá tették, hogy maga a látás mennyire dinamikus tevékenység. Az ember először szembesült azzal, hogy a látás során nemcsak egy látványt “rak össze” önmaga számára, hanem látása révén önmagát is “létrehozza”.

Idézet, kritika, recenzió helye. Kis türelmet kérünk.

(a szerk)

A szerző további könyve

20%
Földényi F. László,
A Medúza pillantása

starsBetöltés...
A szerző az európai kultúra kétezer éves történetét vizsgálja úgy, hogy nincsenek előre gyártott, kész válaszai, hanem a különböző korok és gondolkodók kérdéseit fogalmazza újra. S így a könyv az esszé legjobb és tájainkon kissé elfeledett hagyományához kapcsolódik: a szellemi kaland, a gondolkodás és létmegértés szenvedélye és elfogulatlansága jellemzi írásmódját.

2990 Ft 2392 Ft

Földényi F. László

Földényi F. László (Debrecen, 1952. április 19. –): József Attila- és Széchenyi-díjas esztéta, műkritikus,
irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár.
1970–1975 között az ELTE BTK magyar–angol szakos hallgatója volt. 1977–1986 között a Magyar
Színházi Intézet munkatársa volt. 1987–1991 között szabadfoglalkozású volt. 1988–1989 között
illetve 1990–1991 között a DAAD Berliner Künstlerprogramm meghívására Nyugat-Berlinben
dolgozott. 1989–1991 között egyetemi adjunktus az ELTE BTK Összehasonlító és Világirodalmi
Tanszéken, 1991–2006 között docense volt. 2002–2003 között a Magyar Iparművészeti Egyetem
oktatója volt. 2004 óta egyetemi docens a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2005-től a Színház-
és Filmművészeti Egyetem Művészetelméleti Tanszékének tanszékvezető-helyettese, 2006-tól
tanszékvezetője. 2006 óta egyetemi tanár. 2009-ben a Német Nyelv és Költészet Akadémiája
(Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung) tagjai közzé választotta.

Művei:

  • Defoe világa (tanulmány, 1977)
  • A polgári dráma kialakulása Angliában (tanulmány, 1978)
     A fiatal Lukács. Egy gondolatkör rekonstrukciójának kísérlete (tanulmány, 1980)
  • A dramaturgia csapdája (tanulmány, 1983)
  • Melankólia (esszé, 1984 és 1992, németül, spanyolul, franciául is)
  • Caspar David Friedrich (esszé, 1986, németül is)
  • A medúza pillantása (eszék, 1990)
  • A túlsó parton (esszék, 1990)
  • A lélek szakadéka. Goya Szaturnusza (esszék, 1993, németül is)
  • Egy fénykép Berlinből (esszék, 1995, németül is)
  • A tágra nyílt szem (esszék, 1995)
  • Veronika kendője. Múzeumi séták, 1992-1997 (1998)
  • A testet öltött festmény. Látogatások műtermekben (1998)
  • Heinrich von Kleist. A szavak hálójában (1999)
  • Légy az árnyékom! Sophie Calle művészete (2002)
  • A gömb alakú torony (2003)
  • Klimó Károly (2003)
  • A festészet éjszakai oldala (2004)
  • Berlin sűrűjében (2006)
  • “Az irodalom gyanúba keveredett” Kertész Imre-szótár (2007)
  • Az ész álma (2008)
  • Képek előtt állni. Adalékok a látás újkori történetéhez; Kalligram, Pozsony, 2010
  • Melankólia; Pesti Kalligram, Bp., 2015
  • A melankólia dicsérete; Jelenkor, Bp., 2017

Tovább a szerző oldalára

A szerkesztő ajánlja