Szeifert Natália új regénye, a Mi van veletek, semmi? a kétezertízes évek Magyarországáról szól; innen a főszereplők gyerek- és kamaszkori emlékein keresztül időnként visszatekint a megelőző kb. harminc évre. A regény egy fura, véletlenszerű barátság története, ahol a (fő)szereplők sodródnak az eseményekkel, és közvetlen vagy közvetett módon kapcsolatba kerülnek a bűnnel. Közelebbről ismerjük meg általuk Budapest, azt a két felülettel rendelkező várost, amit (fel és ki) használunk. Szeifert figurái azok az igyekvő-törekvő kisemberek, akik szökőévente “lemennek” vidékre a szülőkhöz, megúszni a kínos kérdéseket. Ők a jól ellevő harmincas-negyvenes generáció, amelynek tagjai “dolguk végeztével” esténként beülnek a Mexikó nevű kocsmába, de egyébként “nincs velük semmi”. Persze, feltűnnek és kikacsintanak Az Altató szerekről szereplői, de a regény önmagában is értelmezhető szövegként is remekül működik. Bár Szeifert írói univerzuma, szövegvilága forgatható (mint a könyvben az egyik szereplő által gyakran terápiás célzattal használt Rubik kocka), a folyamszerű elbeszélőmód és a remek humorérzék rendkívül olvasmányossá is teszi ezt a könyvet.