1937-ben született Kecskeméten. Ugyanitt érettségizett 1957-ben. 1966-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem latin-orosz szakán. 1966-1973 között a Tankönyvkiadó idegennyelvi szakértője volt. 1973-tól az ELTE latin tanszékének adjunktusa, docense, 1991-től 2002-ig a latin tanszék tanszékvezető professzora, jelenleg professor emeritusa. 1976-ban a nyelvtudomány kandidátusa, 1989-től doktora.1982-ben Arisztotelész Rétorikájának fordításáért nívódíjat, 1984-ben Martialis-monográfiájáért Lénárd Sándor-díjat kapott.

Áfra János 1987-ben született Hajdúböszörményben, jelenleg Debrecenben él, költő, műkritikus. A KULTer.hu alapító főszerkesztője és az Alföld szépirodalmi rovatának szerkesztője. A József Attila Kör, a Szépírók Társasága tagja. A Petri György-díj felterjesztő bizottságának munkájában 2016-tól, a Gérecz Attila-díj zsűrijének munkájában pedig 2017-től vesz részt. Óraadó a Debreceni Egyetemen. Első verseskötete Glaukóma (JAK+PRAE.HU, 2012), a második Két akarat címen (Kalligram, 2015) jelent meg. Díjak: Makói Medáliák, 2013; Móricz Zsigmond-ösztöndíj, 2013; Gérecz Attila-díj, 2014; Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj, 2015; Sziveri János-díj, 2016; Látó-díj, 2016.
A szerző portréját Som Balázs készítette

Almási Miklós (Budapest, 1932. szeptember 26. –) Széchenyi-díjas magyar esztéta, filozófus, esszéíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A drámaelméletés a filozófiai esztétika neves tudósa. Gazdaságelméleti kérdésekkel is foglalkozik. 1976 és 1978 között a Magyar Színháztudományi Intézet igazgatója.

„Filozófusnak-esztétának képzett az egyetem, de néhány könyv után beleszerettem a színházba, a drámákba. Aztán odébbálltam, a makrogazdaság vonzott, hogy a pénz körül forgó világnak milyen új és rejtett törvényei lehetnek, s hogy miért lesz mindig mindenből válság. Lelkem mélyén azonban a köröttem nyüzsgő élet jelenségei izgattak, a trendek, a tendenciák; hogy a felszín alatt merre kanyarodnak a társas világ jelenségei, hogy miből mi lesz. Egyetemen tanítva testközelből érzékelem a váltásokat és a rejtett mozgatókat. Egy rejtély kezdett izgatni. Miért menekülnek az emberek a szerelem elől?”

A szerző fotóját Al-Wavrik Gábor készítette.

András Sándor 1934-ben született Budapesten. A washingtoni Howard University tanárként dolgozott. Jelenleg Budapesten és Nemesvitán él.

Aradi Péter 1985-ben született Budapesten. Újságíró, szerkesztő, szövegíró. Jelenleg itt él és dolgozik, de korábban lakott Bécsben és Londonban. Hobbifutóként nyert diákolimpiát, egyéniben teljesítette a Korinthosz 160-at és az Ultrabalatont. Ez az első regénye.

Uri Asaf 1942-ben született Haifában. Képzőművész, költő.

Könyvei a Kalligramnál:

A jeruzsálemi erdő (2012)
Együtt és külön (2013)
Salamon Maimon: Életem története (2015 – Fordította: Uri Asaf és Rácz Péter)
Egyetlen ragyogó nap (2015)
Míg árnyékot vetek (2017)

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25. – Szeged, 1995. szeptember 20.) magyar költő, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja (2015).

Peter Balko (Losonc, 1988) szlovák író és forgatókönyvíró. Első regénye, a mágikus realizmusba hangolt, szlovák–magyar határszélen játszódó Akkor, Lošoncon több komoly irodalmi díjat nyert. Novellái számos antológiában megjelentek. Egy televíziós minisorozat és több játékfilm – politikai szatíra, horrorantológia, thriller – forgatókönyvírója. A dráma, a krimi és a fantasy elegyeként meghatározható, Østrov [Sziget] című második regényét szintén több díjra jelölték. Művei francia, német, lengyel, cseh és magyar nyelven is napvilágot láttak. Peter Balko Pozsonyban él feleségével, Verával, lányával, Annával, Belával, a kutyával és Lunával, a kövér fekete macskával.

Balla Zsófia költő, író, esszéista. 1949-ben született Kolozsváron. 1993 óta Budapesten él.

Könyvei (válogatás):

A dolgok emlékezete (versek, 1968)
Apokrif ének (versek, 1971)
Vízláng (versek, 1975)
Második személy (versek, 1980)
Kolozsvári táncok (versek, 1983)
A páncél nyomai (versek, 1991)
Eleven tér (válogatott versek, 1991)
Egy pohár fű (versek, 1993)
Ahogyan élsz (válogatott versek, 1995)
A harmadik történet (versek, 2002)
Rózsa és Ibolya (bábjáték, Arany János meséje nyomán, 2009)
A nyár barlangja (versek, 2009)
Más ünnepek (versek, 2016)

Bán Zoltán András (1954), Budapesten született. Olyan irodalmár, aki az alanyi költészet
kivételével az irodalom összes műfajában tevékenyekedik. Megkapta a Déry-, és a József
Attila-díjat, valamint a Szépírók Társasága Díját a Meghalt a Főítész! című könyvéért.
Korábban a Beszélő, illetve a Magyar Narancs kulturális rovatvezetőjeként dolgozott.
Fordítóként többek közt Hannah Arendt, Wolf Haas, C. G. Jung, Natascha Kampusch, Robert Musil és Robert Walser írásait ültette át magyarra. Operabarát.

Bari Károly (Bükkaranyos, 1952. október 1. –)
Verseket ír, fest, folklórkutatással foglalkozik, s mûfordításokat készít a kortárs francia nyelvû költészetből, valamint a cigány lírai és epikus néphagyományból.
Miskolcon járt gimnáziumba, az érettségi után pedig a Színművészeti Főiskolán és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán folytatott tanulmányokat. Még gimnazista volt, amikor első, viharos sikert kiváltó verseskönyve megjelent, egymás után két kiadásban.
Politikai tartalmú verseiért az 1970-es évek közepén meghurcolták és börtönbe zárták. Kiszabadulása után évekig a társadalom perifériájára szorult.
Festményeibôl először a Gödöllői Galéria rendezett kiállítást. Ezt követôen bemutatták alkotásait Budapesten, Párizsban, Berlinben és Strasbourgban.
Különböző külföldi folyóiratokban és antológiákban versei idegen nyelveken is rendszeresen napvilágot látnak.

Díjai
József Attila-díj, 1984
Déry-jutalom, 1992
A Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíja, 1992
Bezerédj-díj, 1996
A Közép-európai Irodalmi Társaság díja (C.E.T.-díj), 2000
Kodály Zoltán-díj, 2001
Kossuth-díj, 2001
Pro Ethnographia Minoritatum-emlékérem, 2003
Hazám-díj, 2004

Barnás Ferenc 1959-ben született Debrecenben. Budapesten él és dolgozik.

Művei:
Az élősködő (Kalligram, 1997)
Bagatell (Kalligram, 2000)
A kilencedik (Magvető, 2006)
Másik halál (Kalligram, 2012)

Díjai:
Márai Sándor-díj, 2001
Déry Tibor-díj, 2006
Aegon Művészeti Díj, 2013
Üveggolyó Díj, 2013

A kilencedik 2009-ben megjelent angolul a PEN America támogatásával; a rákövetkező évben jelölték a legjobb külföldi regény díjára (Three Percent, USA), illetve a Nemzetközi IMPAC Dublin Irodalmi Díjra.

Bartal Mária (1977) irodalomtörténész, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének oktatója.

BÁTHORI CSABA
1956
költő, esszéista, fordító

Eddigi pályája legnagyobb horderejű vállalkozása József Attila minden versének és verstöredékének német nyelvű fordítása. (Daniel Muth fordítói álnéven.) Az ebből készülő kötet 2005-ben, a centenárium évében jelent meg a svájci Ammann kiadónál. Ez a legnagyobb szabású JA-fordításkötet a nemzetközi mezőnyben.

Díjai
Tekintet-díj, 1995
Osztrák műfordítói díj, 1996
Szobotka Tibor-díj, 1998
Füst Milán-díj, 2000
Déry Tibor-díj, 2005
József Attila-díj, 2007
Hetedhét-díj, 2011
Szépíró Díj, 2013

A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanára, a történettudomány doktora, számos tankönyv és több monográfia szerzője. A 1914, a nagy háború száz éve – személyes történetek című kötete az első világháborút mutatja be új megközelítésben? Németroszág és a németek című kötete 2017-ben jelent meg.

Blénesi Éva Galócáson született, Gyergyószárhegyen gyermekeskedett, de élt és dolgozott Csíkszeredában, Kolozsváron, New Yorkban, Prágában, Berlinben, Cambridge-ben és Flensburgban. Apai ágról a felmenői Örményországból vándoroltak Erdélybe még a középkorban. Egyszóval migráns, aki 1989 óta, kisebb-nagyobb megszakításokkal, Budapesten él. Egyetemi tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte, magyar-angol szakon, majd posztgraduális tanulmányait a Cambridge-i Egyetem Szociológia és Politológia szakán folytatta. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán doktorált. Szőcs Géza költőről szóló monográfiája 2000-ben jelent meg a pozsonyi Kalligram Kiadónál. A kortárs erdélyi magyar irodalma és képzőművészete összefüggéseit vizsgáló Textust teremtő kontextus című tanulmánykötete 2009-ben jelent meg a kolozsvári Korunk Komp-Press Kiadónál, míg az Olvass, bolyongj, szeress. A humanista Faludy önteremtése és világteremtése című monográfiája az aradi Irodalmi Jelen Könyvek sorozatában, 2011-ben.

Jelenleg a Corvinus Egyetem Szociológia és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének vendégprofesszora, de az oktatói-kutató tevékenysége mellett fotózik, rövid dokumentumfilmeket rendez, és újabban üvegre és selyemre fest.

Bódi Péter 1991-ben született Miskolcon, a váci piaristáknál érettségizett, majd filmkészítést tanult, jelenleg a Képzőművészeti Egyetem intermédia szakos hallgatója. Első regénye, amelyben egy graffitis fiatalokból álló közösség hétköznapjaiba engedett bepillantást, 2012-ben jelent meg Szétírt falak címmel. Ifjúsági munkásként, pályázatíróként és projekt koordinátorként egy nemzetközi Erasmus+ projektekkel foglalkozó civil szervezetben tevékenykedik, ifjúsági cseréket és táborokat szervez európai fiataloknak Magyarországon a művészet és a társadalmi felelősségvállalás témaköreiben. Második, Hipster című kötete, amelyben továbbra is a mai tinédzserek szubkultúráival foglalkozik, a 2017-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Jelenleg harmadik regényén dolgozik.

Borbély Szilárd József (Fehérgyarmat, 1963. november 1. – Debrecen, 2014. február 19.) József Attila-díjas magyar költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, az irodalomtudományok kandidátusa (1998). 1988-tól a József Attila Kör tagja volt. 1989-ben kapott diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1989–2004 között a Magyar Írószövetség tagja volt. 1989–1992 között tanársegéd volt. 1989–1999 között, valamint 2010-től a Studia Litteraria szerkesztőségi tagjaként dolgozott. 1992–1995 között a Kossuth Lajos Tudományegyetemen a régi magyar irodalomtörténeti tanszéken aspiránsként dolgozott. 1995–1998 között adjunktus volt. 1998-tól docensként tevékenykedett. 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia Elektronikus Textológiai Bizottságának tagja volt. 2005-től a Szépírók Társaságának tagja volt. 2006–2009 között az Alföld folyóirat szerkesztőségi tagja volt. 2008-tól a MAOE tagja volt.

Böszörményi Zoltán József Attila-díjas költő, író, szerkesztő.

Első zsengéi még kisiskolás korában jelentek meg a Napsugár című gyermeklapban. Kolozsvári iskolaévei idején és költői pályája kezdetén Lászlóffy Aladár, Kányádi Sándor, Bálint Tibor és Fodor Sándor volt a mentora. Versei, riportjai, cikkei a romániai magyar sajtóban, az Ifjúmunkás, Előre, Korunk, Utunk, Művelődés hasábjain jelentek meg. Torontóban szerkesztette a helyi rádió heti egyórás magyar adását. Két évig a CBC (Canadian Broadcasting Corporation) torontói tudósítója volt.

Első verseskötete, az Örvényszárnyon 1979-ben jelent meg, a második, a Címjavaslatok 1981-ben, szintén Bukarestben.

Az Aradon megjelenő, öt romániai megye magyar lakosságához szóló Nyugati Jelen napilap tulajdonosa, évekig főszerkesztője; az anyaországi, kisebbségi és nyugati magyarságot összekötő Irodalmi Jelen nyomtatott és elektronikus folyóirat, valamint könyvkiadó alapítója (2001) és főszerkesztője.

Az ezredfordulótól sorra jelennek meg újabb verskötetei, és prózaíróként – regények és novellák szerzőjeként – is bemutatkozik. Műveit számos (többek között angol, francia, német, orosz, lengyel és román) nyelvre fordították le.

Irodalmi munkássága elismeréseként a magyar állam 2012-ben József Attila-díjjal tüntette ki.

Alexander Brody (eredetileg Bródy Sándor) üzletember, író, reklámszakember.

Csaplár Vilmos író, forgatókönyvíró 1947-ben született Újpesten. 1966-tól az ELTE JTK hallgatója, 1967–72 között az ELTE BTK hallgatója, magyar szakon. Utolsó egyetemi évében a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője. 1976 és 1983 között az Új Tükör szerkesztője, 1988-tól 1990-ig a lap főszerkesztője. A Demokratikus Charta szóvivője 1993–94 között. 2003-tól a Szépírók Társaságának elnöke volt. Díjai: 1991: IRAT-díj,1998: József Attila-díj, 2003: Füst Milán-díj, 2005: Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója, 2006: Balázs Béla-díj, 2007: Csernus Ákos-díj, 2009: Budapestért-díj, 2010: AEGON Művészeti Díj Prózai művei: Lovagkor (novellák, 1971); Két nap, amikor összevesztünk, vagyis a történetírás nehézségei (kisregény, 1972); A királylány szivacskabátja (meseregény,1974); Vásárlóink figyelmébe ajánljuk a Zaporozsec ‘968-as típusú gépkocsit (novellák, 1975); A kék szem és a rózsaszínú mellbimbó históriája (1980); Előtanulmány a szép epikus korszakunk című regényhez (szövegek, 1981); A kételkedés útjai (válogatott novellák, 1982); Egy látkép története (regény, 1986); Pénzt, de sokat! (tényregény, 1987); Vágy a róka vére után (regény, 1989); Kurva vagyok (tényregény, 1989); Zsidó vagyok Magyarországon (tényregény, 1990); Magyarország, te dög! (esszék, 1991); A demokrácia álarc az ördög ábrázatán (esszék, 1992); Momi lába (regény, 1993); Gyermekkor, földi körülmények között (1994); Az isten (esszé, 1995); Én (szövegek, 1996); Vassal a testben (novellák, 1997); Semmit, örökké (szövegek, 2000); Igazságos Kádár János (regény, 2001); Vadregény (regény, 2003); Hitler lánya (regény, 2009); A magyarok (esszé, 2011); Edd meg a barátodat! (regény, 2013); Istennel, vagy nélküle (esszé, 2016); Leona és Leó (novellák, elbeszélések, 2017)

Csehy Zoltán (Pozsony, 1973)
1998-ban magyar–latin szakon végzett a pozsonyi Comenius Egyetemen, majd a budapesti
ELTE doktoriskolájában szerzett PhD-fokozatot. Doktori értekezését Antonio Beccadelli
költészetéből írta. Irodalmi tevékenysége meglehetősen sokrétű: költőként vált ismertté, majd
számos műfordításkötete látott napvilágot. Magyarította többek közt az ókori erotikus
költészet gyöngyszemeit, Martialis epigrammáit, Sztratón epigrammáskötetét, Antonio
Beccadelli Hermaphroditus című legendás verskötetét, illetőleg külön kötetben tette közzé
Francesco Petrarca latinul írt költeményeiből készített valogatását és fordítását, mely az Év
Könyve díjat is elnyerte. Feleségével, Polgár Anikóval közösen jelentette meg a középkori
latin költészetből készült fordításait Illatos kenőcsök háza címmel. Műfordítói
tevékenységéért az ókortudományi társaság Kerényi Grácia-díját is megkapta. Tanulmányait,
esszéit szintén publikálta kötetben is: A szöveg hermaphrodituszi teste című Madách-díjban
részesített munkája a humanizmus, az antikvitás és az erotográfia kapcsolatait vizsgálja,
Parnassus biceps című műve a humanista énformálási stratégiákra és a kötetkompozíciós
eljárások tanulmányozására fókuszál. Kritikái különféle irodalmi folyóiratokban, zenei tárgyú
írásai elsősorban a pozsonyi Új Szóban jelentek meg. Tudományos érdeklődése, kutatási
területei: A (kivált a XV. századi) neolatin költészet alakváltozatai. Az európai és itáliai
humanista irodalmi hagyomány. Az erotográfia kultúrtörténeti hagyományai. Szerzői
önreprezentáció és humanista énformálás. Az antikvitás továbbélésének nyomai. Kortárs
költészet, műfordítás.

2014-ben Janus Pannonius-díjat kapott műfordításaiért.

Verseskötetei
Nút (versek), 1993
Csehy Zoltán alagyái, danái és elegy-belegy iramatai (versek), 1998
Hecatelegium (versek), 2006.
Homokvihar (versek), 2010
Nincs hová visszamennem, 2013

Műfordításkötetei
Amalthea szarva (Száz itáliai humanista költő – válogatás, fordítás), lektorálta: Polgár Anikó,
2012
Hárman az ágyban (Görög és latin erotikus versek – fordítás, utószó, jegyzetek), lektorálta:
SZEPES Erika, 2000, bővített kiadás 2011
Antonio Beccadelli: Hermaphroditus (fordítás, utószó), lektorálta: JANKOVITS László, 2001
Sztratón (epigrammaköltő): Kölyökmúzsa (fordítás, utószó, jegyzetek), 2002.

Marcus Valerius Martialis: Költők, ringyók, pojácák (válogatott epigrammák), 2004.
Francesco Petrarca: Orpheusz lantja, Dávid hárfája, lektorálta Szörényi László, 2004.
Poggio Bracciolini: Elméncségek (Reneszánsz egypercesek), 2009
Pier Paolo Pasolini: Korom vallása (Versek), 2013
Illatos kenőcsök háza (A középkori latin költészet gyöngyszemei), Polgár Anikóval, 2013
Petronius Arbiter: Satyricon; hexameterekben magyarította Csehy Zoltán; Kalligram,
Pozsony, 2014
Martin C. Putnaː Képek az orosz vallásosság történetéből; ford. Csehy Zoltán; Kalligram
Polgári Társulás, Dunaszerdahely, 2017

Csillag István 1951-ben született, Budapesten. Jogi egyetemet végzett, a közgazdaságtudományok kandidátusa, az Óbudai Egyetem Gazdasági Karán egyetemi docens. Volt pénzügyminisztériumi köztisztviselő, kutató-elemző a Pénzügykutató Részvénytársaságnál, de volt gazdasági és közlekedési miniszter, sőt az Eximbank elnöke is. 1980 és 1987 között minden jelentős gazdasági reformkísérletben részt vett, majd egyik szerkesztője volt a „Fordulat és reform” (1987) írásnak, szerkesztője és szakmai vezetője a Szabad Demokraták Szövetsége „A korszakváltás programja” című 10 éves programjának.

Csobánka Zsuzsa Emese (Miskolc, 1983. április 15. –) magyar író, költő, tanár.

2005 óta rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban verset, novellát és kritikát egyaránt. Első verseskötete Bog címmel 2009-ben jelent meg a miskolci Szoba Kiadó gondozásában. 2010-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott. 2011-ben a Litera Duna-legendárium pályázatának különdíjasa. 2011-ben jelent meg Hideg bűnök című második verseskötete a Kalligram Könyvkiadó, Belém az ujját című első regénye pedig a József Attila Kör és Prae.hu gondozásában. 2012-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Alap alkotó ösztöndíját.

2013 júniusában jelent meg második regénye Majdnem Auschwitz címmel a Kalligram Könyvkiadó gondozásában, ugyanebben az évben Horváth Péter irodalmi ösztöndíjra jelölték,[1] ahol bejutott a kuratórium (Keresztury Tibor, Esterházy Péter, Szilasi László) által legjobbnak ítélt három jelölt közé.[2] 2013-ban Nectinyben (Pilsen 2015), Krakkóban (Balassi Campus és Jadwiga Fund), majd Pécsett (Pécs, Writer in Residence Program) volt ösztöndíjjal.

Harmadik regénye A hiányzó test címmel 2014-ben jelent meg a Kalligram Könyvkiadó gondozásában. Harmadik verseskötete 2015-ben jelent meg Minden kikötő címmel a Kalligram Könyvkiadó gondozásában. Negyedik regénye 2018-ban Szépen ölni címmel jelent meg a Kalligram Könyvkiadó gondozásában.

Czéh Zoltán (1971) Budapesten élő magyartanár.

Eddig két novellafüzére jelent meg:

A Pókháló csillagkép,
I.A.T., 2006, Embert enni, Révai,
2012. Az Erre sárkányok élnek az első regénye.

Dobos Balázs (Budapest, 1980). Történész és politológus diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, politikatudományi PhD-ját pedig a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte 2010-ben. 2007-től tudományos segédmunkatárs, 2019 óta főmunkatárs a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetében. Kisebbségpolitikai tárgyú kurzusokat tartott a BCE mellett az ELTE Társadalomtudományi Karán, Pedagógiai és Pszichológiai Karán, valamint az Eszterházy Károly Egyetemen. Előző kötete: A kisebbség joga (Budapest, Argumentum, 2011.).

Irena Dousková (1964) Příbramban született. Jogot tanult Prágában, de jogászként sohasem dolgozott. Kilenc prózai és két verseskötete jelent meg. A legjelentősebb művei a laza trilógiát alkotó Weöres Csepel (Hrdý Budžes, 1998), az Anyegin ruszki volt (Oněgin byl rusák, 2006) és a Dárda (2011). Témáit elsősorban a második világháború utáni cseh mindennapokból meríti, főleg a normalizáció időszakából, elbeszéléseiben keveredik a komédia és a tragédia, az önéletrajzi hang a transzperszonális metaforákkal vagy apokriffel. Könyveit hat nyelvre fordították le.

Erdélyi Zsuzsanna (Komárom, 1921. január 10. – Budapest, 2015. február 13.): a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar néprajztudós, folklorista. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2002).

Művei a Kalligramnál:

• Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok; előszó Ortutay Gyula; 4. bőv. kiad.; Pesti Kalligram, Bp., 2013
• Múltunk íratlan lírája. Az archaikus népi imádságműfaj háttérvilága; szöveggond. Kovács Emília; Kalligram, Pozsony, 2015

Erős Ferenc (Zalaegerszeg, 1946. június 13. –) magyar szociálpszichológus. Kutatási területe: Az
identitás szociálpszichológiája. A pszichoanalízis magyarországi története. Előítélet és társadalmi
diszkrimináció.

Művei a Kalligramnál:

• Psziché és hatalom. Tanulmányok, esszék; Pesti Kalligram, Bp., 2016

Esze Dóra (Budapest, 1969. december 24.–): író, újságíró, műfordító.

Művei a Kalligramnál:

• Kurt Cobain kardigánja, Kalligram Könyv- és Lapkiadó, 2008
• Ellenség. Diétaregény, Kalligram Könyv- és Lapkiadó, 2010
• Tiszta Pierre. Kenterbeveri mesék; Pesti Kalligram, 2013

Faludi Julianna író, szociológus. Tudományos és közéleti érdeklődésének középpontjában a technológia és társadalom viszonya áll. Első diplomáit az ELTE BTK-n szerezte, majd közgazdasági és társadalomtudományi tanulmányokat folytatott. Az olasz design és nyílt innováció kapcsolatát vizsgálta disszertációjában. Dolgozott a Tilos rádió műsorkészítőjeként, blogolt a kortárs Oroszország társadalmáról és kulturális életéről. Írásai rendszeresen jelennek meg angol és magyar nyelven. Előadásai a reklám, művészet és a szociológia területeit ötvözik. 2006 óta publikál prózát.

Farkas Gyöngyi (1960): történész.
Művei a Kalligramnál:

• Lázadó falvak – Kollektivizálás elleni tüntetések a vidéki Magyarországon 1951–1961, Bp., Pesti Kalligram, 2017

Farkas Zsolt (1964): esztéta, kritikus, író.

Művei a Kalligramnál:
Kukorelly Endre, Kalligram, 1996
Ér, Kalligram, 2004
Szia: esszék kritikák, Kalligram, 2013

Fenyvesi Orsolya (Szekszárd, 1986. július 23. –): költő, műfordító. Középiskolásként 2004-ben a
sárvári Diákírók, Diákköltők Országos Találkozóján ezüst oklevelet kapott verseiért. 2006-ban jelentek
meg először versei a Pannon Tükörben, 2010-től publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban.
Verseit azóta többek között a Holmi, az Élet és Irodalom, a Kalligram, a Prae, a Mozgó Világ, az Alföld,
a Műút, Tiszatáj és az Új Forrás közölte. Versei olvashatók a litera.hu, a dokk.hu, a kulter.hu, a
tiszatájonline.hu,a Mozgó Világ online változatában, a Műút.hu. az ujnautilus.hu, a szifonline.hu, a
varad.ro, a kalligram.eu, a gyorimuhely.hu, valamint az Élet és Irodalom online változatában. 2012
óta a József Attila Kör és a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületének tagja. Első verseskötete
2013-ban jelent meg Tükrök állatai címmel a JAK-füzetek sorozat 179. köteteként a József Attila Kör
és a Prae.hu gondozásában. Második verseskötete Ostrom címmel a Kalligram Könyvkiadó
gondozásában 2015-ben jelent meg. 2012 óta fordít angol, francia és német nyelvből, műfordításai
azóta többek között a Prae-ben, a Tiszatájban, a Műút-ban, az Új Forrásban, a Versumon és a
Lelkigyakorlatokon jelentek meg. Anne Sexton Öreg törpeszív című versének fordításáért elsőként
kapta meg a 2015-ben alapított Versum-díjat. 2018-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott.

Ferber Katalin (Budapest, 1952–): magyar közgazdász, gazdaságtörténész. Szakterülete az
összehasonlító gazdaságtan, gazdaságtörténet Japán és Közép-Európa vonatkozásában.

Művei:

• Ferber Katalin–Rejtő Gábor: Reform (év)fordulón; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1988
• Bara Zoltán – Szabó Katalin (szerk.): Összehasonlító gazdaságtan (BKKE, 1989, 1992)
• A Budapesti Giro és Pénztáregylet Rt. 1893–1948 (Giro Elszámolásforg. Rt., 1990)
• A parancsuralmi rendszer; Aula, Bp., 1991
• Az önvédelem gazdasága (BKKE, 1995)
• A siker ára. Japán; László és Társa, Bp., 1998
• Professionalism as Power: Tajiri Inajiro and the Modernization of Meiji Finance. In: Janet Hunter – Cornelia Storz (eds.): Institutional and Technological Change in Japan's Economy: Past and Present (Routledge Curzon, 2005）
• A felkelő nap árnyéka. Kozák Gyula beszélget Ferber Katalinnal; Balassi, Bp., 2005
• Japán. Mindenki szellemi kalauza (Jószöveg Műhely, 2009)
• Érdemeink beismerése mellett. A rendszerváltás kívülről és belülről (Jószöveg Műhely, 2010)
• A másság szigetein (Oriold és Társai Kft., 2012)
• A siker ára. Tanulmányok a (másik) Japánról; Syllabux, Bp., 2014
• Az elárult Japán. Út Fukusimáig; Pesti Kalligram, Bp., 2015

Filep Tamás Gusztáv (Budapest, 1961. augusztus 3.): magyarországi kisebbségkutató és
művelődéstörténész, a (cseh)szlovákiai magyar irodalom-, sajtó-, valamint eszmetörténet
kutatója. 1986–1988 között az ef-Lapok folyóirat szerkesztője, 1989–1991 között az Unió
(Szabadelvű Unió, Ellenzéki Unió) folyóiratban publikált, 1990–1991-ben a Regio folyóirat
megbízott főszerkesztője volt. 1999–2004 között végzett az Eötvös Loránd
Tudományegyetem könyvtár szakán. Kutatási területei a magyar nemzeti kisebbségek eszme-,
politika- és művelődéstörténete, a 20. század első felének magyar filozófiatörténete és
Kemény Zsigmond közírói munkássága. Körültekintő forrásfeltáró és -elemző tanulmány- és
esszékötetei a (cseh)szlovákiai magyar kultúrtörténet fontos forrásai

Viktor Fischl (1912–2006): cseh ,  zsidó  és izraeli költő, író, műfordító, újságíró.

Földényi F. László (Debrecen, 1952. április 19. –): József Attila- és Széchenyi-díjas esztéta, műkritikus,
irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár.
1970–1975 között az ELTE BTK magyar–angol szakos hallgatója volt. 1977–1986 között a Magyar
Színházi Intézet munkatársa volt. 1987–1991 között szabadfoglalkozású volt. 1988–1989 között
illetve 1990–1991 között a DAAD Berliner Künstlerprogramm meghívására Nyugat-Berlinben
dolgozott. 1989–1991 között egyetemi adjunktus az ELTE BTK Összehasonlító és Világirodalmi
Tanszéken, 1991–2006 között docense volt. 2002–2003 között a Magyar Iparművészeti Egyetem
oktatója volt. 2004 óta egyetemi docens a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2005-től a Színház-
és Filmművészeti Egyetem Művészetelméleti Tanszékének tanszékvezető-helyettese, 2006-tól
tanszékvezetője. 2006 óta egyetemi tanár. 2009-ben a Német Nyelv és Költészet Akadémiája
(Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung) tagjai közzé választotta.

Művei:

• Defoe világa (tanulmány, 1977)
• A polgári dráma kialakulása Angliában (tanulmány, 1978)
   A fiatal Lukács. Egy gondolatkör rekonstrukciójának kísérlete (tanulmány, 1980)
• A dramaturgia csapdája (tanulmány, 1983)
• Melankólia (esszé, 1984 és 1992, németül, spanyolul, franciául is)
• Caspar David Friedrich (esszé, 1986, németül is)
• A medúza pillantása (eszék, 1990)
• A túlsó parton (esszék, 1990)
• A lélek szakadéka. Goya Szaturnusza (esszék, 1993, németül is)
• Egy fénykép Berlinből (esszék, 1995, németül is)
• A tágra nyílt szem (esszék, 1995)
• Veronika kendője. Múzeumi séták, 1992-1997 (1998)
• A testet öltött festmény. Látogatások műtermekben (1998)
• Heinrich von Kleist. A szavak hálójában (1999)
• Légy az árnyékom! Sophie Calle művészete (2002)
• A gömb alakú torony (2003)
• Klimó Károly (2003)
• A festészet éjszakai oldala (2004)
• Berlin sűrűjében (2006)
• “Az irodalom gyanúba keveredett” Kertész Imre-szótár (2007)
• Az ész álma (2008)
• Képek előtt állni. Adalékok a látás újkori történetéhez; Kalligram, Pozsony, 2010
• Melankólia; Pesti Kalligram, Bp., 2015
• A melankólia dicsérete; Jelenkor, Bp., 2017

Földes Györgyi (1970) az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának tudományos munkatársa, a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle főszerkesztője. Kutatási területei: modern magyar irodalom, avantgárd, irodalomelmélet, gender studies, testreprezentációk.

Eddig megjelent könyvei:

„Hadüzenet minden impresszionizmusnak…”. A Vasárnapi Kör és az 1910-es évek magyar avantgárdjának impresszionizmusellenessége (Bp., Széphalom Könyvműhely, 2006)

Textus, szimbólum, allegória. Szimbólumelvű poétika a klasszikus modernségben (Bp, MIT, 2012)

Jon Fosse (1959) a kortárs norvég és a világirodalom egyik legjelentősebb alakja, sokan a mai Ibsenként emlegetik. Színpadi művei világszerte sikert aratnak, regényeit és verseit több mint negyven nyelvre fordították. A norvég állam által felajánlott a nemzet művészének járó és a királyi palota szomszédságában lévő Grotten az egyik lakhelye, emellett Ausztriában is él. 2015 óta dolgozik az 1250 oldalas Szeptológia című főművén, amit az idei Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron mutatnak be.

Füzi László (Lövő, 1955. március 15. –): József Attila-díjas (2004) irodalomtörténész, kritikus,
szerkesztő.
Szülei: Füzi Ottó Pál és Bokori Teréz. Középiskolai tanulmányait Sopronban végezte el a Széchenyi
István Gimnáziumban, ahol 1973-ban érettségizett. 1974-1979 között a József Attila
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem-20. századi magyar irodalom
szakán végzett. Szegeden kezdett foglalkozni Németh László alakjával, munkásságával.
Szakdolgozatát, majd doktori disszertációját is Németh László pályakezdéséről írta. 1979-1982 között
az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában tanított. 1982-től a Forrás munkatársa, 1989-
től főszerkesztője. 2011-től a Németh László Társaság elnöke.
Kutatási területe Németh László és a népi írók munkássága, a mai magyar és a határainkon túli
magyar irodalom.
A 2000-res években a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén
meghívott előadója volt, a mai magyar irodalmat illetve a 30-as évek irodalmát tanítja. Írásai
rendszeresen megjelennek a magyar irodalmi sajtóban, valamint a heti – és napilapokban.

Gáli József (Gyula, 1930. február 10. – Budapest, 1981. március 5.): József Attila-díjas magyar író,
műfordító.
Szüleit és testvéreit fiatalon elvesztette. 1944-ben orvos szüleivel és medikus nővérével együtt
Auschwitzba hurcolták. Bátyja munkaszolgálatosként halt meg. 1955-ben szerzett diplomát a
budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1956. október 6-án, Rajk László újratemetése napján
mutatták be a budapesti József Attila Színházban a Szabadsághegy című, Rákosi személyi kultuszát
bíráló drámáját. Az egy (más visszaemlékezések szerint pár előadást) megért színdarab bemutatóján
Nagy Imre is ott volt. Az 1956-os forradalom- és szabadságharcban szerkesztőként, majd a Péterfy
Sándor utcai kórházban működő ellenállócsoport tagjaként vett részt. Az év december 5-én
„ellenforradalmi tevékenység” vádjával letartóztatták. 1957. június 20-án halálra ítélték. Nemzetközi
tiltakozásra halálbüntetését szerkesztőtársa és barátja, Obersovszky Gyula halálbüntetésével együtt
felfüggesztették. Ügyének felülvizsgálatával tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. Amnesztiával
szabadult 1961. április 4-én. 1963-ban tudott csak elhelyezkedni az Országos Széchényi Könyvtár
Színháztörténeti Tárában, ahol 1975-ös nyugdíjazásáig dolgozott.
Műfordítóként Heinrich Böll, Bertolt Brecht, Peter Handke, Hermann Hesse, Ödön von Horváth,
Henrik Ibsen, Franz Kafka, Friedrich Schiller, Frank Wedekind és mások műveit fordította.
Művei:

• Erős János (mesejáték, 1951)
• A királyné szoknyája (mesék, Ifjúsági Könyvkiadó, 1955)
• Szabadsághegy (dráma, 1955)
• Szúnyogok és nemeskócsagok (elbeszélések, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981)
• Daliás idők (dráma, 1983)
• A hét bölcső fája (válogatott mesék, Egyházfórum, 2000)
• A püspök madarai (elbeszélések és drámák, Kalligram, 2017)

Írásai eddig irodalmi folyóiratokban – Élet és Irodalom, Jelenkor, Alföld, Kalligram, Látó, Szépirodalmi Figyelő – és antológiákban jelentek meg.
A Valami kék az első kötete.

Gaucsík István (Ipolyság, 1973): történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi
Intézetének munkatársa. 2012-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, illetve a Szlovák
Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében is doktori fokozatot szerzett. Elsősorban
legújabbkori gazdaságtörténeti kutatásokat (gazdasági nacionalizmus, csehszlovákiai magyarság
gazdasági helyzete) végez. A Pozsonyi Városi Múzeum első világháborús kiállításának egyik szerzője.

Gazdag József (Kassa, 1977. május 3.–): író, újságíró.

Művei:
Kilátás az ezüstfenyőkre. Elbeszélések; Kalligram, Pozsony, 2004, 2012
Výhľad na strieborné smreky (Kilátás az ezüstfenyőkre); ford. szlovákra Gabriela Magová; Kalligram, Pozsony, 2014
Egy futballfüggő naplójából (tárcák); Kalligram, Bp., 2015

Díjai:
Bródy Sándor-díj (2005)
Posonium Elsőkötetes Díj (2005)
Madách Imre-díj (2005)
Talamon Alfonz-díj (2016)
Madách-nívódíj (2016)
Feleki László-díj (2017)

Gegesy Ferenc (1950) magyar matematikus, közgazdász, politikus, 1990 és 2010 között Budapest IX. kerületének polgármestere. 2006 és 2008 között országgyűlési képviselő is volt – mandátumáról az SZDSZ-ből való kilépéssel együtt mondott le.

Gerevich András. Költő, író, tanár. Seamus Heaney, Frank O’Hara és Louise Glück verseinek fordítója. 1976-ban született Budapesten.

Könyvei:

Átadom a pórázt (1997)

Férfiak (2005)

Barátok (2009)

Tizenhat naplemente (2014)

Gergely Ágnes 1933-ban született Endrődön. Költő, prózaíró, esszéista, műfordító. A négy regény és a költői életmű egységbe rendeződik, a verseskötetek és a regények egymásra vetülve adják ki Gergely Ágnes írói világának hiteles képét. Ezt egészítik ki az író esszéisztikus igényű, egyedi műfajú memoárjai : egy riportnapló, egy esszénapló és egy tárcanapló.

Tevékenységének markáns területe a műfordítás. Többnyire verseket fordít, de emellett drámát, regényt, novellát is. Elsősorban a brit, amerikai és afrikai irodalom közvetítője. Résztvevője annak a törekvésnek, amely a modern angol nyelvű irodalmat teljesebben és frissebb közvetítésben akarja eljuttatni a magyar olvasókhoz. Több önálló versfordítás-kötetet adott közre, és számos versantológiában szerepel. Az angol mellett eredetiből tett át magyarra francia, német, orosz és bolgár nyelvű verseket, és angol közvetítéssel vagy nyersfordítás alapján több más nyelvű művet is.

Tagja a Szépírók Társaságának és a PEN Club magyar tagozatának. 1998-ban tagjainak sorába választotta az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiája, 2000-ben pedig a Digitális Irodalmi Akadémia. Munkásságáért 2000-ben Kossuth- díjat kapott.

Gerőcs Péter 1985-ben született Budapesten. Jelenleg az ELTE esztétika tanszékének ösztöndíjas doktori hallgatója. Első kötetével 2012-ben Magyarországot képviselte az Európai Elsőkötetesek Fesztiválján. 2013-ban az NKA alkotói támogatásban részesült, 2015- ben Shanghai Residency ösztöndíjat kapott. Győztesek köztársasága című regényét 2016-ban Artisjus Irodalmi Díjjal jutalmazták. Tagja a Szépírók Társaságának. Filmet készített Mészöly Miklósról, Márton Lászlóról, jelenleg Nádas Péterről szóló dokumentumfilmjét forgatja. Kötetei: Zombor és a világ (novellák), Scolar, 2010; Tárgyak (novellák), Scolar, 2012; A betegség háza (regény), Kalligram, 2013; Győztesek köztársasága (regény), Kalligram, 2015; Ítélet legyen! (esszék), Kalligram, 2017

Gintli Tibor 1991-ben szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar–történelem szakon. Ezt követően nyolc évig az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumában tanított. 1999-től az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének oktatója. Kutatási területe a 20. század első felének magyar irodalma, ezen belül elsősorban a korszak prózapoétikai jelenségeinek vizsgálata.

Grüll Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem és a Szent Pál Akadémia tanszékvezető egyetemi tanára. Fő kutatási területe a Római Birodalom története, különös tekintettel annak gazdaság- és társadalomtörténetére. Ebben a témában eddig megjelent könyvei: Az utolsó birodalom: Az imperium Romanum természetrajza (Typotex, 2007); 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról (Kalligram, 2013); A tenger gyümölcsei: A tengerek szerepe a Római Birodalom gazdaságában (Kronosz, 2016); A Római Birodalom gazdasága (Gondolat, 2017). Ugyanakkor a hellenisztikus és római kori zsidóság és a korai kereszténység története is érdeklődése homlokterében áll, mint azt alábbi kötetei tanúsítják: Pontius Pilatus: egy karrier története (Szent Pál Akadémia, 2002); Kőbe vésett emlékezet: Késő-antik zsinagógák feliratai (Jószöveg Műhely, 2004); Áruló vagy megmentő? Flavius Josephus élete és művei (Kalligram, 2010). Eddig több mint száz tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban, ismeretterjesztő cikkeinek száma pedig meghaladja a kétszázat.

David Gur 1926-ban született a délkelet-magyarországi Okány településen, egy négytagú családban.
1938-ban a zsidótörvények miatt apja elveszítette a vállalkozói engedélyét, Dávid pedig Budapestre
költözött. Itt csatlakozott a Hashomer Hatzair földalatti cionista ellenállási mozgalomhoz, majd
Magyarország német megszállása után aktivistaként vett részt a hamis iratok gyártásában. 1985-ben
többedmagával a magyarországi ifjúsági cionista mozgalom történetének kutatása céljából egyesületet
hozott létre, amelynek máig a vezetője.2016-ban megjelent, az „Együtt az ár ellen” című könyvében írta
le azokat az eseményeket, amelyekben személyesen is részt vett, vagy amelyekről kutatásai során
szerzett tudomást. David Gur 2018. március 20-án töltötte be 92-ik életévét.

Gurubi Ágnes 1977-ben született Budapesten. A Szív utca az első regénye.

A szerzőfotót Toepler Szonja készítette.

Gyáni Gábor (Hódmezővásárhely, 1950) történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos
Akadémia levelező tagja. 1982-től a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi
Intézetében dolgozik. Közben több ízben a Debreceni Egyetem és az ELTE Szociológiai
Intézetének professzora.
Kötetei:
Család, háztartás és a városi cselédség (1983).
Bérkaszárnya és nyomortelep. A budapesti munkáslakás múltja. (1992).
Hétköznapi Budapest. Nagyvárosi élet a századfordulón. (1995).
Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten. (1998).
Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése (2000).
Magyarország társadomtörténete: A reformkortól a második világháborúig (Kövér
Györggyel közösen – 2003)
Hétköznapi élet Horthy Miklós korában (2006)
Budapest – Túl jól és rosszon (2008)
Az elveszíthető múlt (2010)

Györe Balázs 1951-ben született. A ’70-es évek óta publikál, és részt vesz az irodalmi életben. 16 könyve jelent meg: 3 verses- és 13 prózakötet. Greve-, Füst Milán-, József Attila- és Szépíró-díjas. Több-kevesebb ideig választott vezetői tisztséget töltött be az Írószövetségben, a MAOE-ban és a Szépírók Társaságában.

Győrei Zsolt (1970): Faludy-díjas költő, műfordító, író, drámaíró, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára.

Schlachtovszky Csaba (1970): Faludy-díjas író, drámaíró, televíziós dramaturg.

Közös drámáik a JAK-Füzetek sorozat Rostáltatás a magtárban (1998) és A passzív apaszív (2005) című köteteiben jelentek meg, újabban a Syllabux Kiadó önálló könyvecskékben adja ki őket. Első, egyszersmind előző regényük, az Emmuska, a Libri Kiadónál látott napvilágot 2013-ban.

Gyurkovics Tamás 43 éves, Győrben nőtt fel. Az ELTE bölcsészkarán, magyar és kommunikáció szakon szerzett diplomát, alapítója volt a Sárkányfű című irodalmi folyóiratnak. Az egyetem elvégzését követően, egyebek mellett, kereskedelmi televíziónál és webes tartalmat előállító vállalkozásnál dolgozott, filmmagazint szerkesztett, majd politikai beszédíró lett. 2006–2009 között a Miniszterelnöki Kabinetben dolgozott, utóbb mint kommunikációs igazgató. 2009–2010 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs vezetője volt. 2010 óta szabadúszó kommunikációs szakember, szövegíró. 2015 óta a KAPTÁR közösségi iroda társtulajdonosa. Nős, két fiúgyermek édesapja. Novellái, portrékötete még a kilencvenes évek második felében jelentek meg, azt követően közel másfél évtizedig nem írt semmit, ami fikció. Egy öthetes amerikai ösztöndíj után kezdett el újra írni. A Mengele bőröndje az első regénye, amely a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg 2017 tavaszán. A regény 2017 őszén felkerült a Margó-díj hármas shortlistjére.

Hajnal Ward Judit a Rutgers Egyetem (New Jersey, USA) Alkoholtudományi Intézetének
könyvtárosa és az Kommunikáció- és Információ-tudományi Karának oktatója. Egyetemi
doktori fokozatát 1985-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte Debrecenben
angol nyelvészetből, a könyvtárinformatikai szakot 2006-ban a Rutgers Egyetemen
végezte. Kutatási területe: online információs viselkedés a tudományos munka során,
digitális könyvtári technológiák, az alkoholtudomány története és a tudományos kutatás
módszertani kérdései. A két kultúrában való jártassága révén tanácsadóként szolgál
amerikai magyar diaszpóra-források lokalizálása és egyéb könyvtártudományi témákban. A
Könyv, Könyvtár, Könyvtáros amerikai tudósítója, és a Könyvtári Figyelő
szerkesztőbizottságának tagja. Három könyv szerzője angol és magyar nyelven.

Halász Iván egyetemi tanár, kutató.

Hartay Csaba (Gyula, 1977. június 16.) költő, író.

1962-ben született Székelyudvarhelyen. Orvos, az irodalmi életben nem a saját nevét használja.

Novellái a Felhő Cafén és a WMN-en jelentek meg.

Fotó: Végh Rita

Hetényi Zsuzsa Szépíró-díjas irodalomtörténész, az ELTE egyetemi tanára, az MTA doktora, esszéíró, műfordító, tanított a CEU-n és SzFE-n is. Fő kutatási területe a kettős identitású, kétnyelvű és orosz emigráns prózaírók. Könyvet írt Iszaak Babelről (1992), Vladimir Nabokovról (2015), az orosz-zsidó irodalom történetéről (2000, angolul 2008), az irodalomelemzésről és a 20. századi orosz prózáról (2020). Újabb könyve Nabokovról oroszul Bostonban jelent meg 2022-ben, pár héttel azelőtt, hogy pályaudvari önkéntes tolmács lett. Erről és az ukrajnai háború egy évéről szóló naplója mostani könyve, amelyben megírta a háború hatását is kollégáira, a friss orosz emigrációra, és emlékeit a hetvenes évek Odesszájáról.

Hévizi Ottó Budapesten született 1959-ben. A szegedi egyetemen szerzett bölcsészdiplomát. Jelenleg a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetének egyetemi tanára és a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének kutatója.
Könyvei:
Szilénosz-gyakorlatok (esszék, Csuhai Istvánnal közösen, 1991)
Alaptalanul. Gondolatformák a századelőn (tanulmányok, 1994)
Miért ne hinnéd hiába (esszék, 1997)
Ottlik-veduta (monográfia, Jakus Ildikóval közösen, 2004)
A megfontolás rítusai. Tanulmányok az autochtón ítélkezésről (monográfia, 2004)
Prózaibb változat. Idők, etikák, karakterek (tanulmányok, 2007)
Idő és szinkretizmus. Állandó tekintettel Nietzschére (tanulmányok, 2013)
Próbakövek. Van-e aranyszabály ércnél maradandóbb? (tanulmányok, 2015.)
A Liget, a Csarnok, a Sétány és a Kert. A filozófia színterei (tanulmányok, 2018)
Diaphoron. Különbözés. Rendhagyó bevezetés a filozófia terébe (monográfia, 2020)
Tempus Absconditum – Tizenkét előadás Kant időfilozófiájától (tanulmányok, 2021)
A disszonancia filozófusa – A dilemmatikus Lukács (tanulmányok, 2022)
Így volna hát – esszék időzések (2022)

Hidas Judit Budapesten született 1976-ban. Első prózakötete 2013-ban jelent meg Hotel Havanna címmel, amellyel 2014-ben ő képviselte Magyarországot az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. Legújabb kötete Boldogság tízezer kilométerre címmel jelent meg 2019 tavaszán a Kalligram kiadónál. További könyvei: Seb (Kalligram, 2016) Anyátlan nemzedék (2015, társszerző: C. Molnár Emma).

A szerző fotóját Bodnár Zsófi készítette.

Hont András újságíró, publicista. A kétezres évek eleje óta rendszeresen publikál különböző napi- és hetilapokban, folyóiratokban. Írt a Népszabadságba, a Magyar Hírlapba, a Magyar Nemzetbe, a Heti Válaszba, a Magyar Narancsba, a Mozgó Világba, illetve helytörténeti, sajtójogi és -történeti tárgyú írásai jelentek meg szaklapokban. Rendszeresen szerepel különféle közéleti rádió- és tévéműsorokban.

Horváth Eve 1984-ben született Nagykanizsán. Megjelent kötete: Konzol (2019, Mersz Könyvek-sorozat). Jelenleg Dunavecsén él.

Hutvágner Éva író, kritikus, bábtörténész. 1988-ban született Dunaújvárosban. 2017-ben jelent meg első regénye, az Örök front.

Inga Iwasiów lengyel írónő, az irodalomtudományok professzora, irodalomkritikus, esszéista, tárcaíró. 1963-ban született Szczecinben. 1999-től 2012-ig a Pogranicze [Határvidék] című kéthavonta megjelenő kulturális lap főszerkesztője volt. A Szczecini Egyetemen dolgozik. Irodalomtörténeti munkáiban elsősorban a 19-20. századi és a kortárs lengyel irodalmat vizsgálja a feminista kritika kontextusában. Legismertebb szépirodalmi műve a 2008-ban Nike-díjra jelölt Bambino, amely négy alak sorsán keresztül mesél Szczecin háború utáni évtizedeiről. Az Itt hagyott című esszéregény a szerző legszemélyesebb, legbensőségesebb könyve.

Jakus Ildikó az Ottlik – veduta szerzője és az Itália csendélete című kötetben szereplő képek fotográfusa.

Jánossy Lajos 1967-ben született Budapesten. Író, kritikus, szerkesztő.
Önálló kötete:
Nulladik óra (elbeszélések, 2000)

Jász Attila (Szőny, 1966. március 26.) magyar költő, szerkesztő, esszéíró.
Művei:

• Daidaloszi napló (versek, 1992)
• Jelzések könyve (versek, 1997)
• A lebegés-történet. Tata madártávlatból (kispróza-ciklus, 1998)
• Miért Szicília? Részletek egy elveszett naplóból (vers és esszé, 1998)
• Az ellenállás formái (2000)
• A szökés gyakorlása. Kézikönyv kezdőknek és haladóknak (versek, 2004)
• Fékezés. Improvizációk ugyanarra és másokra (versek, 2006)
• XANTUSiana (verses regény, 2007)
• Angyalfogó (gyermekversek, 2008)
• Fürdőkádból a tenger. avagy különbségben a hasonlóság (esszék, 2009)
• Alvó szalmakutyák. avagy áldozati ének (versek, 2010)
• Isten bőre (versek, 2011)
• Naptemplom villanyfényben (versek, 2011)
• Csendes Toll élete. Avagy A–Z örökké valóság (próza, 2012)
• Belső árnyék (vers, 2013)
• szárnyas csiga. átiratok. myth & co (vers, 2014)
• Csendes Toll utazik (próza, 2015)
•  el (versek, 2016)
• Boldog ​temető (versek, 2017)

Jászberényi Sándor 1980-ban született Sopronban. Az ELTE-n hallgatott magyart, művelődésszervezést, arabot, filozófiát és esztétikát, magyar-művelődésszervező szakon szerzett diplomát. 2006-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal Egyiptomban él. Többek között tudósított a darfúri konfliktusról, a jemeni szeparatista mozgalmakról, a 2009-es Öntött ólom hadműveletről a Gázai Övezetben, a nigériai lepra- és tuberkulózis járványról, a 2011-es egyiptomi forradalomról és a líbiai polgárháborúról.

A Kalligramnál három könyve jelent meg: Az ördög egy fekete kutya és más történetek (2013), A lélek legszebb éjszakája (2017), A varjúkirály (2020).

Jolsvai András író, szerkesztő. Kiadói lektorként kezdte pályáját, majd irodalmi folyóiratoknál dolgozott. Később megfordult több napi-és hetilapnál is. Első szépirodalmi munkáját 1991-ben adta ki, azóta több mint húsz kötettel jelentkezett.

A szerző főbb művei:
Az ujpesti személy (2003)
Az ember játszik (2004)
Szépen vagyunk (2006)
Ma még csak szerda (2008)
Köröndy vérre megy (2010)
Monsieur L. (2012)
Holnapra jobb lesz (2015)
A napok színe (2017)
Nincsen számodra hely (2019)

Jóry Judit író. Első kötete a Vetkőztetik a menyasszonyt, utolsó a Saint Jory.

Peter Juščák (1953-) publicista, újságíró

Kácsor Zsolt író, újságíró 1972-ben született Egerben, jelenleg Budapesten él. 1990 óta
publikál napi- és hetilapokban, kulturális és irodalmi folyóiratokban. 2007-ben Móricz
Zsigmond irodalmi ösztöndíjat kapott. 2012 óta a Kalligram szerzője. Eddig négy könyve
jelent meg: Barbarus (2008); István király blogja (2009); Rettenetes Vlagyimir (2012); A
harminckét bolond (2017).

Kálmán Gábor 1982-ben született Érsekújvárott. Nova című regénye 2011-ben jelent meg a Kalligramnál, és 2012-ben elnyerte a legjobb elsőkötetesnek járó Bródy Sándor-díjat.

A temetés című regényét 2016-ban, Janega Kornél szép élete című regényét 2018-ban adta ki a kiadónk.

Édesapja Kerékgyártó István, édesanyja Keresztes Mária. Tanulmányai során jogot (Pécsi Tudományegyetem JTK, 1972–1977) és filozófiát (ELTE BTK, filozófia, 1977–1981) végzett. 1977–1987 között a Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Karának tanársegédje, adjunktusa volt. 1987–1989 között a Somogy Megyei Tanácsnál főosztályvezető volt. 1990–1993 között a privatizációs tanácsadó cégek munkatársa és ügyvezetője volt. 1994–1998 között befektetői konzorciumok tagja, közép- és nagyvállalatok társtulajdonosa volt. 1998–1999 között az Országos Rádió és Televízió Testület főigazgatója volt. 1999 óta szabadúszó, írással foglalkozik.

A Budapesti Katona József Színház 2012-ben -nagy sikerrel- mutatta be a Rükverc című regényének adaptációját. Az átdolgozó Radnai Annamária, a rendező Máté Gábor volt.

A szerző Rükverc című regénye alapján készült saját színpadi adaptációját a Kassai Thália színház 2014-ben mutatta be, Czajlik József rendezésében, a darab férfi főszereplője, Gál Tamás megkapta az év legjobb férfialakítása díjat a Szlovákiában, és az előadást több nemzetközi fesztiválra is meghívták.

Kibédi Varga Áron vagy Áron Kibédi Varga, németesen Áron Varga von Kibéd (Szeged, 1930. február 4. – Freiburg im Breisgau, 2018. április 13.[2]) hollandiai magyar irodalomtörténész, esztéta, költő, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A francia barokk, klasszicista és kortárs irodalom történetének és esztétikájának elismert kutatója, a nyugati magyar emigráció költészetének jeles alakja. Eredeti neve ifj. Varga Sándor Áron, holland állampolgárként hivatalos neve Sandor Aron Varga, de publikációit szerzői nevén (Kibédi Varga Áron, illetve Áron Kibédi Varga), esetenként S. A. Varga név alatt jegyzi.

Király Kinga Júlia 1976-ban született Marosvásárhelyen. Színháztudományi és dramaturgi
tanulmányait követően művészeti tanácsadóként és dramaturgként dolgozott különböző
erdélyi színházaknál. Első bábjátékával (Tejkút) a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház
bábtagozata megkapta a Nemzetközi Bábművész Szövetség egyik legrangosabb szakmai
elismerését, az UNIMA Kisdiplomát. 2006-tól egyre inkább a próza felé fordult, ezzel
egyidejűleg olasz nyelvből fordít. P. Lujza: Útvesztő alig eltévedt kislányoknak (2006) című
első regénye a Bródy Sándor-díj shortlistjén szerepelt. 2008-ban lefordítja Antonia Arslan
Campiello-díjas Pacsirtavár című regényét, amelynek az örmény genocídium áll a
középpontjában. 2011-ben jelenik meg A test hangjai – ledérkönyv című novellafüzére a
Kalligram Kiadó gondozásában. Ezt követően nekilátott lefordítani a nápolyi barokk remekét,
Európa első mesegyűjteményét, a Giambattista Basile által jegyzett Pentameront, amely
szintén a Kalligram Kiadónál jelent meg A mesék meséje címmel 2014-ben. Apa Szarajevóba
ment című regénye 2017-ben látott napvilágot.

Király István, V. Király István ill. Király V. István néven is publikált[2](Nagyvárad, 1952. szeptember 5. –) romániai magyar filozófus, filozófiai író. Király Ernő öccse.

Kis János (Budapest, 1943. szeptember 17. –) liberális filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke. A publicisztikai zsargon által Lukács-óvodának nevezett csoport tagja, vagyis Lukács György marxista filozófus tanítványainak (a budapesti iskolának) a tanítványa.

1973-ban születtem Budapesten. Tizenévesen kezdtem írni, de csak 2004-ben jutottam odáig, hogy nyilvánosság elé merészkedjem. Addig tanítottam (ezt azóta se hagytam abba), zenéltem, táncoltam, színházat játszottam – és titokban írtam.

Először verseim jelentek meg, majd ezt követte a próza is, de mindig is a líra maradt az irodalmi anyanyelvem. Lányom születése óta gyerekeknek is írok. Ez a hetedik verseskötetem.

Utolsó megjelent könyvem felnőtteknek: Bűbájoskönyv.  Atheaneum 2019.

(a szerző portréját Szöllősi Mátyás készítette)

Bernd Heinrich Wilhelm von Kleist (Frankfurt an der Oder, 1777. október 18. – Berlin közelében, 1811. november 21.) német drámaíró, lírikus és publicista. Írói munkássága a weimari klasszicizmus és a romantika korszakába tehető. Munkásságának kezdetén Schiller korai tragédiái és a korban divatos „történelmi lovagdrámák” hatottak rá. Legismertebb művei a Heilbronni Katica című „történelmi lovagjáték”, Az eltört korsó és az Amphitryon című vígjátékok, a Penthesilea című tragédia, illetve a Kohlhaas Mihály és O. márkiné című elbeszélések. Szerb Antal véleménye szerint „Ez a beteg lélek beteg remekműveket írt, borzalmasan nagyszerű alkotásokat”. Hegedüs Géza pedig így értékeli: „már régóta kétségtelen, hogy a 19. század első évtizedének Goethe és Schiller mellett Kleist a harmadik legnagyobb drámaírója.”

Kocsis Aranka (Bálványszakállas, 1953. december 8.) szerkesztő, néprajzkutató.

Komoróczy Géza (1937) assziriológus, hebraista, professor emeritus.
Tanulmányutakról és utazásokról jól ismeri a Közel-Kelet országait, Iraqtól
Izraelig, Krétától Baszráig és a Perzsa-öbölig, Isztambultól Persepolisig. Ötven
éven át tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és több alkalommal
vendégprofesszorként külföldön; alapítója és két évtizeden át vezetője volt az
ELTE bölcsészkarán az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszéknek és az
ELTE–MTA Judaisztikai Kutatócsoportnak.
Korábban vagy másutt megjelent tanulmánygyűjteményei: „Fénylő ölednek édes
örömében… „A sumer irodalom kistükre (1970, második kiadás: 1982);
Bezárkózás a nemzeti hagyományba (1992, második kiadás: 1995); Holocaust. A
pernye beleég a bőrünkbe – A pesti gettó falánál (2016); Történelem a próféták
kezében. A Bibliáról (2019). Szerkesztette és három diákjával együtt írta A zsidó
Budapest: emlékek, szertartások, történelem, I–II. kötetét (két kiadásban: 1995).
Interjúkötete: Hargittai István, Jeremiás nyomában. Beszélgetések Komoróczy
Gézával (2021, javított utánnyomás: 2022).
A Kalligramnál ez a hetedik könyve, felsorolásuk a belső címlap mellett.

Kötter Tamás 1970-ben született Csornán. Jelenleg Budapesten él, és ügyvédként dolgozik.

József Attila-díjas költő, író, újságíró, szerkesztő. 2020-tól a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Az ELTE-n tanult történelem–könyvtár szakon. 1981 és 1985 között az egyetem irodalmi lapjának, a Jelenlétnek a szerkesztője. 1987 és 1989 között a Pallas Könyvkiadó lektora. 1989-től alapítója és szerkesztője A ’84-es kijárat című irodalmi lapnak. 1990 és 1992 között a Magyar Napló rovatvezetője, majd a Magyar Narancs és a Lettre Internationale munkatársa. A Képzőművészeti Főiskola intermédia tanszékén majd a Magyar Író Akadémián kreatív írásszemináriumokat vezetett. A Rainer Maria Társaság (1982) és az Örley István Kör (1985) egyik alapítója. 1999 és 2003 között a Szépírók Társasága elnöke, majd 2006-ig alelnöke. A Szépírók Társasága, a P.E.N. Club tagja, a József Attila Kör tiszteletbeli tagja.

Fontosabb díjak, elismerések:

1986 – Móricz Zsigmond-ösztöndíj

1992 – Vilenica Kristálya díj (Szlovénia)

1993 – József Attila-díj

1994 – a 2000 folyóirat díja

1994 – Weöres Sándor-díj

1995 – Mikes Kelemen Kör díja (Hollandia)

1995 – Déry Tibor-díj

1995 – DAAD Künstlerprogram-ösztöndíj (Berlin)

1997 – Wiepersdorf Stipendium (Brandenburg tartomány ösztöndíja)

1998 – Alföld-díj

1999 – Schloss Solitude Stipendium (a stuttgarti Akademie Schloss Solitude ösztöndíja)

2000 – a Jelenkor Kiadó nívódíja

2001 – Herrenhaus Edenkoben-ösztöndíj (Németország)

2002 – Villa Waldberta-ösztöndíj (München-Feldafing)

2003 – Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj

2004 – Márai Sándor-díj

2004 – Palládium-díj

2005 – a Színházi Dramaturgok Céhének Vilmos-díja (POSZT)

2005 – Katona József drámaírói alkotói támogatás (Édes Anyanyelvünk-pályázat)

2006 – Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje

2015 – Artisjus Irodalmi Nagydíj

2017 – Litera-díj

2020 – Kult50 (A Baumgarten-díj visszaállításáért)

1976. november 29-én született Vásárosnaményban. Jelenleg a Debreceni Egyetem Filozófia
Tanszékének doktorandusza. A mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban tanít filozófiát, etikát
és testnevelést. A Vörös Postakocsi művészeti, tudományos, közéleti lap
versrovatszerkesztője. „Költők egymás közt” címen rendhagyó irodalomórákat és irodalmi
esteket szervez jelentős költőkkel. Eddig öt verseskötete jelent meg: Félszavak (1999/2000);
Akvárium (2003); Alkalmi otthonok (2007); Testi misék (2012); A csalásról (2017). Tagja a
Szépírók Társaságának.

Makai Máté 1986-ban született Veszprémben, Szentendrén él. Író, kritikus, egy divatmárka menedzselésével foglalkozik, szabadidejében amatőr rockzenész. Első kötete 2016-ban jelent meg a FISZ gondozásában Koriolán dala címmel.

Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951. szeptember 8.) költő, író, szerkesztő, politikus. Számos verseskönyve, esszékötete, gyermekkönyve jelent meg, írt magyar tankönyvet, fordított románból verset, drámát. Verseskötetei jelentek meg angol, francia és román fordításban.

Kötetei a Kalligramnál:

Rekviem egy macskáért (esszé, publicisztika – 2015)

Kerítés (versek – 2016)

Erdélyi pikareszk (esszé, publicisztika – 2017)

Bocsáss meg, Ginsberg (versek – 2018)

Amit az ördög jóváhagy (versek – 2019)

Egy mondat a szabadságról (versek – 2020)

A haza milyen? (versek – 2021)

A szerző fotóját Rab Zoltán készítette.

Márton László 1959-ben született. Munkái a Kalligramnál:

M.L., a gyilkos (történetek egy regényből)2012

A mi kis köztársaságunk (regény) 2014

Goethe: Faust (műfordítás) 2015

Hamis tanú (regény) 2016

Walther von der Vogelweide összes versei (műfordítás) 2017

Két obeliszk (regény) 2018

A Nibelung-ének (műfordítás) 2020

Bátor Csikó (drámák) 2021

A kárpótlás (regény) 2022

Mesterházy Balázs (1974, Siófok) 1992 és 1997 között az ELTE Állam- és Jogtudományi
Karának hallgatója volt, 1993-tól 1999-ig az ELTE irodalom- és kultúratudomány szakára
járt. 2000–2002-ig az ELTE Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékén volt tanársegéd. 2003
óta rendszeresen jelennek meg szépirodalmi publikációi az Alföldben, az ÉS-ben, a
Jelenkorban, a 2000-ben, az Opusban, a Praeben és a Tiszatájban. Önálló kötetek: Szélen
balzsam (versek), Jelenkor, 2006 Soha nem látott bálnák hangja (versek), Kalligram, 2017

Mezei Márk (1972): a rendszerváltás éveiben a magyartanárától tudja meg, hogy valami köze lehet a zsidósághoz, ez annyira foglalkoztatni kezdi, hogy jesívákba, kollelekbe, és a rabbiképző pedagógiumába megy tanulni. Végül Szegeden és Angliában diplomázik, ma hazai és nemzetközi kommunikációs ügynökséget vezet. Ez az első regénye.

Mink András – történész, a Beszélő munkatársa, kutató a Blinken OSA Archívumban kutató.

Moesko Péter 1990-ben született Esztergomban. Első kötete Megyünk haza címmel jelent meg 2019-ben a Műút-könyvek sorozatában. Az írás mellett analóg fényképezéssel és zenével foglalkozik.

Szerzőfotó: @Ladjánszki Máté

„1956. november 23-án – a Néma Tüntetés Napján – születtem Budapesten. A papírjaim szerint vezethetek autót, tördelhetek újságot, taníthatok gyerekeket. 1983 óta vagyok szöveggyártó kisiparos. Írtam prózát, filmet, drámát, újságcikkeket. Dolgoztam gazdasági napilapnál és bulvárhetilapnál, szerkesztettem irodalmi folyóiratot és designmagazint, megfordultam a sajtóban elképzelhető összes munkakörben, a tipográfusétól a főszerkesztőéig. 1994-től 2008-ig a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője voltam, 2001 óta leendő forgatókönyvírókkal beszélgetek a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Egy apró faluban, ám egy óriásfenyő alatt élek a családommal, ez nem mese, viszont a kedvenc mondatom ebben a szövegben. Dum spiro spero: egyszer csak azért is megtanulom a pörgetett fonák átemelést.”

Könyvek: 1990 Angyal és bábu (kisprózák); 1992 A semmi könyvéből (próza); 1994 eleven hal (kisprózák); 1998 A huron tó (szövegek); 2000 Kész regény (Szilasi Lászlóval); 2002 Elnézhető látkép; 2004 A mémek titokzatos élete (Sebők Zoltánnal); 2004 Zsidó vagy? (regény); 2007 A tejszínről (kisprózák); 2016 Egy mormota nyara (regény); 2017 Ez nem munka (mondatok pénzért)

Jan Novák (1953, Kolín) cseh-amerikai író.

Pályi András (1942) író, műfordító. 1966 és 1968 között az Új Ember, 1970 és 1974 között a
Magyar Hírlap, 1974 és 1989 között a Színház című lap, 1989 és 1991 között pedig a Magyar
Napló munkatársa, 1991-ben fél évig főszerkesztője. 1991 és 1995 között a varsói Magyar
Kulturális Intézet igazgatója. 1996-tól 2005-ig az egri Gárdonyi Géza Színház dramaturgja, a
Szépírók Társasága alapítója, és 1997 és 1998 között első elnöke volt. A Kalligram című
folyóirat teljes terjedelmében neki szentelte 2002. decemberi számát. Ugyane kiadó Tegnap és
Ma sorozatába Cs. Fehér Katalin írt róla könyvet. Évtizedek óta foglalkozik a lengyel kultúra
népszerűsítésével. Többek között Witold Gombrowicz és Adam Michnik magyar fordítója.
Az Élet és Irodalom című hetilapban rendszeresen jelentkezik kritikáival, riportjaival. 2014-
től a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Művei a Kalligramnál: Éltem – Másutt – Túl (1996,
2001) Suszterek és szalmabáb (1998) Provence-i nyár (2001) Képzelet és kánon (2002)
Megérkezés (2003) Múlás és maradás (2004) A kerület órái (2006) Az én határain (2010)
Színészek kereszttűzben (2011) Gyász és gyönyör (2017)

Papp-Zakor Ilka 1989-ben született Kolozsváron. A Babeș–Bolyai Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanult orosz és magyar filológiát. Műfordítással is foglalkozik, Jerzy Pilch és Janusz Głowacki írásait fordította lengyelről magyarra. Angyalvacsora című prózakötete 2014-ben JAKkendő-díjban részesült és 2015-ben jelent meg a JAK+PRAE.HU gondozásában.  A 2018-as Ünnepi Könyvhéten Az utolsó állatkert című, második novelláskötetével jelentkezik.

Péntek Orsolya művészete kettős gyökerű. Egyfelől az olasz reneszánsz, a metafizikai festészet és a futuristák által ihletett festőművész, másfelől kivételes prózaíró. Nagyszabású regénytrilógiájában egy soknemzetiségű család történetét beszéli el, a Kádár-kori Magyarországra született ikerpár, Theodóra és Eszter sorsán keresztül. Míg Az Andalúz lányai (2014) a festőművész Eszter hangján szólal meg, Dorka könyvében a matematikus Dork meséli el a budapesti gyerekkor, a kamaszfejjel átélt rendszerváltás és széteső Jugoszlávia, valamint a kétezres évek közös történeteinek elhallgatott vagy épp eddig ismeretlen oldalát.

Isztriai halász ükapa, fiesolei szépanya, bécsi és szekszárdi dédapák, budai és pécsi nagyszülők emlékein át elevenedik meg Firenze, a monarchikus századelő, az építkező Bécs, a gazdag kereskedőváros, Szeged, a háborús Pécs és Budapest.

Saramagón, García Márquezen érlelődött érzéki izzású családregény Péntek Orsolya munkája, amely bemutatja, miből lett egy mai magyar polgárcsalád és hogy élte végig négy-ötgenerációnyi nő a Monarchiától az ezredfordulóig a magyar történelmet.

Kötetei:

Az őszön egy rőtbarna komondor borongol keresztül (vers, 2002, Fekete Zongora),
Az Andalúz lányai (regény, 2014, Kalligram),
Dorka könyve (regény, 2017, Kalligram).

Első novelláskötete 1994-ben jelent meg. A korai novellákat gazdag kultúrtörténeti ismeretek és mély emberismeret jellemzi. Ezt követte 1998-ban első regénye, A B oldal, amely önéletrajzi elemekből építve beszéli el a 70-es 80-as évek Budapestjének értelmiségi tapasztalatát. A Tűzoltóparancsnok szomorúsága című, 2000-ben megjelent regénye az ezredforduló megváltozott emberképét és a felnőttségbe lépő ember útkeresését ábrázolja. A 2004-ben megjelent Bányató egy zárt világ keretei között vizsgálja a létezés tragikomikus reménytelenségét. A regény német fordítása (Baggersee, 2008, Zsolnay Verlag) jelentős kritikai sikert ért el. Bányató című regényből 2006-ban írt forgatókönyvet ugyanezen a címen, amelyből Paczolay Béla rendezett tévéfilmet, amelyet a 2006-os filmszemlén mutattak be. A Kalandorok című forgatókönyvéből ugyancsak Paczolay Béla rendezésében készült mozifilm, amelynek 2008 januárjában volt a bemutatója, és elnyerte a legjobb elsőfilm díját. Az Új Színház ösztöndíjasaként írt drámája – A vadászgörény – a 2000. évi pécsi Nyílt Fórumra jelent meg, és 2003-ban rádiójáték készült belőle Solténszky Tibor rendezésében; 2005 szeptemberében az Új Színház mutatta be Bezerédi Zoltán rendezésében. 2002-ben ugyancsak Solténszky Tibor rendezésében készült rádiójáték Családkeresők című mesejátékából, amelyet a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának felkérésére írt. Meseregényei (Misikönyv, Örök völgy) mágikus fantáziavilágában játékos formában ugyanazokat a problémákat járja körül, amelyet aztán a Halál Budán történeti (2008) tablója jelenít meg. A Buda 1686-os felszabadítása körüli eseményekre épülő regény az esztétikailag megélt lét, az egyén cselekvési lehetőségei és a történelem erejének összefüggéseit tárják az olvasó elé. PhD értekezése, amelyet Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságáról készített, szolgált a 10 éven át írt Kitömött barbár című regényének alapjául, amelyet 2015-ben Aegon művészeti díjjal ismertek el.

Pető Péter (1984) újságíró, 2019 augusztusától a 24.hu főszerkesztője, előtte a Népszabadság főszerkesztő-helyettese. Politikai elemző, ex-nemzetközi labdarúgó-játékvezető. 2010-ben Magyar sajtó kategóriában Junior Prima, 2018-ban Bossányi Katalin díjat kapott. Első regénye Leshatár címmel 2017-ben, a Félúton című útirajza 2019-ben jelent meg a Kalligram Kiadónál.

Polgár Anikó (1975) költő, műfordító, irodalomtörténész, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének oktatója.

Kötete elsősorban a szövegek mozgásait követi nyomon, illetve ezeken keresztül a kulturális transzfereket. A könyv fejezetei négy tematikus egységbe rendeződnek. Az első egység a reneszánsz és barokk antikvitáskép egy-egy mozzanatát villantja fel. A második egység fordítástörténeti problémákat tárgyal a felvilágosodás korától napjainkig, a harmadik és negyedik pedig a 20. századi költészet és próza mitikus elemeit vizsgálja, egyrészt a kulturális emlékezet és az utazás kérdésköréhez, másrészt Weöres Sándor munkásságához köthetően.

Poós Zoltán 1970-ben született Battonyán. Író, költő, kulturális újságíró.

Kötetei:

A dolgozat (1992)
Idomított terület (1995)
Barokk fizika (1997)
Króm (1999)
Felkészülés kedvenc mondatomra (2000)
Milyen mezben, milyen mezőn (2002)
Szivárvány Nagyáruház (2003)
Az alkony fokozatai (2006, 2012)
A szív határai (2009)
Táskarádió (2010)
Képzeld magad az én helyembe (2011)
Állami Áruház (2012)
Étvágy az imákra (2017)

Franz Rosenzweig (1886. 12. 25. Kassel – 1929. 12. 10. Frankfurt am Main) német zsidó történész és filozófus. Eleinte orvosi egyetemen tanul, 1907-től történelmet és filozófiát hallgat Freiburgban és Berlinben. 1913-ban keresztény barátaival, kivált Eugen Rosenstockkal, az evangélikus jogtörténésszel zajlott „éjszakai vitája” kiszakítja vallásfilozófiai biztonságérzetéből, és fontolóra veszi kitérését. Intenzív tanulás, s egy számára ismeretlen, kis ortodox zsinagógában töltött Engesztelés-nap hatására döntését viszszavonja, és zsidó stúdiumokba kezd. Az I. Világháború elején önkéntesként vonul be, s a Balkán-fronton szolgál. A háború utolsó hónapjaitól dolgozik főművén, A megváltás csillagán. 1922-ben betegszik meg szklerózis multiplexben, ami rövid idő alatt teljes bénuláshoz és beszédképtelenséghez vezetett. Röviddel 43. születésnapja előtt halt meg.

Sághy Miklós (1972) a Szegedi Tudományegyetem Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszékének docense. Tanulmányai, cikkei a kortárs magyar irodalom, film, az irodalom és a film kapcsolata, valamint média- és metaforaelméletek témaköreiben jelentek meg.

Kötetei:
Az újmagyar dal (kortárs lírakritika) (Tóth Ákossal közösen – 2004)
A fény retorikája. A technikai képek szerepe Mándy Iván és Mészöly Miklós munkáiban (2009)
A film jövője a digitalizáció korában. Adatbázis és/vagy narratíva? (Dragon Zoltánnal közösen –2012)

Salamon János, filozófus

1954-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait New Yorkban végezte.

2006 óta Gombosszegen él. Előző könyvei: A magány metafizikai struktúrája (Attraktor, 2003) A szív arisztokratikus szokásai (Kalligram, 2016)

Schmideg Ádám (1968) több mint húsz éve ír, esszét, prózát, verset, számítógépes programot. Napjaink reneszánsz alkotója, irodalom és algoritmusok nem szétválaszthatóak munkásságában. Az egykori Törökfürdő alapító szerkesztője, az elmúlt években írásai megjelentek többek között a Nappali házban, a Táncrend antológiában és az ÉS-ben. Mindeközben jelenleg szoftvermérnök az Ethereumnál, korábban a Prezinél. Első verseskötete jelenik most meg a Kalligram gondozásában.

Schmideg Ádám első verseskötete több év terméséből válogat, halomnyi színt és hangulatot villantva fel lazán szerkesztett témák mentén. Gyúrós csávóktól entellektüel álmodozókig életutak nyílnak ki, hol mosolyra húzva szánk szélét, hol szívünkbe vágva a kést, vagy épp repedést ejtve. Wizzair, Putyin, Lonely Planet és a Patkány Gym jól megférnek egymás mellett. Trendek és hétköznapok, álmok és kórházszag, tolerancia és szivatás, részegség és agyatlanság, szerelem és testiség, felfeslő életek, instant utazás.

Két terület határán él és alkot Schmideg Ádám. Az irodalom és az informatika között billegve mindkét csoportnak része, s mindkét csoportból kilóg. Lázad a mindennapok ellen, versei a polgári világban játszódnak, de szereplői gondolatban forradalmárok. Tettekben csak néha.

Solymosi Bálint (1959, Kunszentmárton) költő, prózaíró.

Kötetei: A műnéger (versek, 1992); Ágak egy hamisciprusról (novellák, 1995); Detonáta (elbeszélések, 2000); Életjáradék (regény, 2007); Tiszta sor (versek, 2009)

Szalai Erzsébet 1948-ban született Budapesten. 1970-ben közgazdász diplomát szerzett, majd az MTA doktora címet már szociológusként nyerte el. 2004-ben egyetemi tanárrá nevezték ki.

Fő kitüntetései: Bibó István-díj (2000), Polányi Károly-díj (2002), Hazám Díj (2016).

Száz Pál a pozsonyi Színművészeti Egyetem színházrendező-dramaturg szakán diplomázott,
majd a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének doktorandusza volt.
Disszertációját, mely BORBÉLY Szilárddal foglalkozik, 2017-ben védte meg. Kutatásaiban a
motívumtörténet, a cseh-magyar kapcsolattörténet, a szlavisztika és a közép-európai zsidó
irodalmak mellett a kulturális antropológia és az irodalom határterületével, valamint Ivan
OLBRACHT kárpátaljai műveivel foglalkozik. 2013-tól 2017-ig az Irodalmi Szemle, majd a
Kalligram szerkesztője. Emellett rádiós tapasztalatokkal és ún. színházi múlttal is rendelkezik.
Újabban csehből fordít. Az irodalmat szépíróként is kísérti – harmadik könyve, a Fűje sarjad
mezőknek.

Szeifert Natália 1979-ben született Zircen. Egészségügyi tanulmányok és rövid ápolói munka
után a kétezres évek elejétől irodalommal, képzőművészettel, kulturális újságírással
foglalkozik. 2009–10-ben összművészeti webrádiót (Intro Rádió) működtetett, a 2014 óta a
magyar költészet napjához kapcsolódó, határokon átívelő Posztolj verset az utcára! mozgalom
egyik alapítója, szervezője. Verset és prózát 2005 óta publikál. Írásai megjelentek többek
között a Holmi, Jelenkor, Élet és Irodalom, Mozgó Világ, Kalligram, Palócföld, Forrás
folyóiratokban. Két kötete jelent meg (Láz, 2012, Könyvműhely; Az altató szerekről, 2017,
Kalligram). 2009-ben elnyerte a Palócföld novellapályázatának különdíját, 2012-ben az Élet
és Irodalom tárcanovella-pályázatának különdíját, 2015-ben a Mozgó Világ folyóirat nívódíját
vehette át, próza kategóriában. Jelenleg Budapesten él a családjával.

Szemjon Hanyin 1970-ben született Rigában, orosz nyelven ír, illetve lett lírát fordít oroszra. Szerkesztőként számos antológia létrehozásában is részt vett. A tartui egyetemen tanult, és bujkált a katonaság emberei elől. Az Orbita (költőkből és képzőművészekből álló csoport) tagjaként is ismert, amelynek célja egyfajta párbeszéd létrehozása különböző művészeti ágak között. Eddig megjelent verseskötetei: Éppen most (2003), Figyelmen kívül hagyott részletek (2008), Lebegve (2013), Nem azoknak (2017).

Szerbhorváth György (1972) szociológus, író, újságíró, a budapesti Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének kutatója, a Regio és az Ex Symposion szerkesztője. Írásainak fókuszában többnyire a nyugat-balkáni események, a délszláv háborúk, azon belül is elsősorban a vajdasági magyarok közelmúltbeli története áll, különös tekintettel az értelmiségiek, társadalomkutatók, kultúrpolitikusok és a művészek munkásságára.

2021-ben megjelenő kötete, a Nem tudták, hogy tudják a Vajdasági lakoma (Kalligram, 2005) folytatásának is tekinthető.

A szerző portréját Dudás Szabolcs készítette.

Szilágyi Márton 1965-ben született Gyulán. Irodalomtörténész, az ELTE BTK XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője.

A Kalligram Kiadó 2017-ben adta ki „Mi vagyok én?” – Arany János költészete című munkáját.

Szilágyi Miklós néprajzkutató, muzeológus, a néprajztudomány doktora. Tudományos pályafutásának két leghangsúlyosabb vonulata a hagyományos halászati formák kutatása, valamint az alföldi mezővárosokra vonatkozó, történeti néprajzi irányultságú társadalom-néprajzi vizsgálatai. 1964 és 1981 között több vidéki múzeumi igazgatója volt, 1986 óta az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa.

Tallér Edina 1971-ben született Kiskunhalason. Jelenleg Budapesten él.
Két gyerek édesanyja.

könyvei:
A húsevő
(rövidregény. Kalligram, 2010, 2018)
Lehetek én is
(panelregény. Kalligram, 2013)
A negyvenkettedik széken ülő nő
(drámák. Kalligram, 2016)

TAMÁS DÉNES 1975-ben született Rétyen. Író, esszéista, a csíkszeredai Sapientia EMTE kommunikáció szakának tanára. Megjelent kötetei: Honfoglaló esszék (Korunk–Komp-Press Kiadó, 2013), Minden egész… (Lector Kiadó, 2016)

Művei:

Az öröklét gyűrűje, Nietzsche és az örök visszatérés gondolata (Gondolat Kiadó, 1989; 2. kiad. Osiris-Gond, 2000)

Pompeji és a Titanic (Atlantisz Kiadó, 1993)

Izrael. Tájkép csata közben (Osiris Kiadó, 2000; 2. kiad. Kalligram Kiadó, 2009)

A Nagyon távoli város. Vallásfilozófiai írások és viták (Atlantisz Kiadó, 2003)

„Egy gyűrű mind fölött” (Akadémiai Kiadó, 2009)

A „másik oldal”.  Kabbalista esszék (Kalligram Kiadó, 2014)

Tatár Sándor 1962-ben született Budapesten. Közel három évtizede Törökbálinton él; a fővárosban dolgozik. A versíráson kívül németből fordít (elsősorban) szépirodalmat. 2010-ben József Attila-díjat, 2012-ben Salvatore Quasimodo-emlékdíjat kapott.

Terék Anna

Terék Anna költő, drámaíró. Első kötete 2007-ben jelent meg, Mosolyszakadás címmel. 2011-ben publikálta Duna utca című, második kötetét, melyért ugyanabban az évben Sinkó Ervin-díjat kapott. Első színdarabját 2013-ban mutatták be Jelentkezzenek a legjobbak! / Neka se jave najbolji! címmel, a Szerb Nemzeti Színházban, Újvidéken. Vajdasági lakodalom című drámakötetét 2016-ban adta ki, legújabb verses könyve pedig, a Halott nők 2017 tavaszán jelent meg.

Kötetei:

• Halott nők, Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2017. (Versek.)
• Vajdasági lakodalom, Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2016. (Drámák.)
• Duna utca, Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2011. (Versek.)
• Mosolyszakadás, Sziveri János Művészeti Színpad, 2007. (Versek.)

Tompa Andrea (1971) Kolozsváron született, Budapesten él. Író, színikritikus, a Színház folyóirat főszerkesztője. Megjelent kötetei: A hóhér háza (regény, 2010), Fejtől s lábtól (regény, 2013), Omerta (regény, 2017)

Megjelent kötetei:

A hűtlen színház (esszé a rendezésről, Kriterion, 1987)

Óra, árnyékok (versek, Kriterion, 1989)

Készenlét (versek, Héttorony, 1990)

Romániai magyar négykezesek (Visky Andrással, Jelenkor, 1994)

A késdöfés gyöngédsége (esszék, Komp-Press, 1995)

Aki nem én (versek, Mentor, 1996)

Depressio Transsylvaniae (kétbalkezes szonettek, Kovács András Ferenccel, Pallas Akadémia, 1998)

Noé Színháza (versek, Pallas Akadémia, 2003)

Lidércbánya (versek, Pallas Akadémia 2004)

A tatu hozománya (gyerekversek, Pallas Akadémia, 2oo7)

Transsylván pótdepressziók (kétbalkezes szonettek, Kovács András Ferenccel, Bookart 2012)

Tükör által (tizenhét vers, Bookart, 2017)

Jáchym Topol (1962-) cseh író. Kalligramnál megjelent könyvei: Éjszakai munka, Nővérem.

Tóth László József Attila-díjas (1994) magyar költő, író, műfordító, szerkesztő.

Tőzsér János (1970)

Tudományos kutató az MTA BTK Filozófiai Intézetében, egyetemi oktató az ELTE BTK Filozófia szakán.

Számos magyar és idegen nyelvű szaktanulmány szerzője az elmefilozófia, az ismeretelmélet és a metafizika tárgykörében.

Könyvei:

Metafizika, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2009.

Játékok és nyelvjátékok, Budapest, Kávé Kiadó, 2001.

Kateřina Tučková (Brno, 1980. október 31. –) cseh írónő és kurátor.

Tunyogi László 69 éves, eddig megjelent kötetei: Péter második levele (1998); Az út (2001); Bardo (2017); Új angyalok (2017); Fél szemed világa (2019).
László Attila 68 éves zeneszerző, Liszt Ferenc díjas gitáros, Érdemes Művész. Számos élvonalbeli hazai formáció nemzetközi hírű frontembere, zeneszerzője. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem big bandjének vezetője. Saját együtteseivel felvett zenéiből eddig 12 albuma jelent meg.

Magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, József Attila-kutató. 1971-ben kapott az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-orosz szakos diplomát. 1975-2012 között az MTA Irodalomtudományi Intézetének kutatója. 2003-2013 között az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti tanszékének professzora. 1991-1994 között a párizsi Sorbonne Egyetem vendégprofesszora. 2003 óta a József Attila Társaság elnöke.

Varga Imre 1950-ben született Kisgyarmaton. Jelenleg Tinnyén él, szellemi szabadfoglalkozású.

Verseskötetei:
Crusoe-szaltók (1975)
A medve alászáll (1977)
Boszorkányszombat (1980)
Ember/Világ rapszódia (1985)
Önarckép – nélkülem (1986)
Íletrajs (1989)
Ének éneke (1991)
Szelek városa és más versek (1997)
Tanuld a fényt (2000)
Mielőtt kimondaná (2011)

Varga Melinda költő, újságíró. 2003-ban érettségizett a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum történelem-társadalomtudományi szakján. 2003 és 2005 között a kolozsvári Echinox magyar nyelvű oldalainak a társszerkesztőjeként tevékenykedett. 2004 és 2008 között a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságírói szakos hallgatója volt. Egyetemi évei alatt Szabadságban, Krónikában, Helikonban és Echinoxban, Népújságban, az aradi Irodalmi Jelenben, a pozsonyi Szőrös Kőben, a budapesti Napútban, az Erdélyi Riportba,közölt verseket, tudósításokat, interjúkat. Verseit erdélyi és magyarországi rangos irodalmi lapokban publikálja:Műútban, Kalligramban, Látóban, Helikonban, Irodalmi Jelenben, Székelyföldben.

2008 májusától 2009 áprilisáig a bukaresti Új Magyar Szó című napilap kolozsvári riportereként dolgozott. A kolozsvári Bretter György Irodalmi Körnek szervezői tagja.

2010-től az Irodalmi Jelen munkatársa.

Vida Gergely költő, irodalomkritikus, tanár, szerkesztő. Dunaszerdahelyen érettségizett; 1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Jelenleg Dunaszerdahelyen a Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola tanára, az Opus folyóirat szerkesztője. Az 1990-es évek végén jelentkezett az irodalomban. 2006-ban a Posonium Irodalmi Díj Különdíjával, továbbá Madách Imre-, ill. Forbáth Imre-díjjal tüntették ki.

Pavel Vilikovsky szlovák író, fordító és publicista.

1941-ben született Palúdzkán, jelenleg Pozsonyban él.

Villányi László 1953-ban született Győrött. 1990 és 2020 között volt a Műhely főszerkesztője. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Győrzámolyon él.

Viorel Achim 1961. május 26-án született az Arad megyei Apátiban (Apateu). A Dnyeszter-melléki (transznisztriai) kényszermunka. A romák és zsidók munkájának „megszervezése” 1942 decembere és 1944 márciusa között 2015-ben jelent meg.

2001-ben az Osiris Kiadó gondozásában megjelent a Cigányok a román történelemben című kötete.

Kutatótevékenységéért 1998-ban elnyerte az ARA (Román-Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia) díját, 2004-ben a Román Akadémia Eudoxiu Hurmuzachi-díját.

Chrsitina Viragh 1953-ban született Budapesten, 1960-ban szüleivel Svájcba emigrált. Író, fordító. Luzernben nőtt fel, a lausanne-i egyetemen filozófia, német és francia irodalom szakon végzett. Írói tevékenysége előtt szabadúszó újságíró, szerkesztő, franciatanár volt többek közt Winnipegben, Kanadában. Francia és magyar műfordító. Fordításaiban jelent meg Krúdy Gyula, Kertész Imre, Kosztolányi Dezső, Kornis Mihály, Krasznahorkai László, Márai Sándor, Nádas Péter, Szerb Antal. Regényei közül az Anya-Könyv (Jelenkor, 2001, ford.: Hajós Gabriella) olvasható még magyarul. Legújabb, Eine dieser Nächte című regényét Német Irodalmi Díjra jelölték, 2019-ben megkapta érte a Svájci Irodalmi Díjat és Luzern város Művészeti és Kulturális Díját.

Nádas Péter Párhuzamos történetek c. regényének fordításáért 2012-ben elnyerte az offenburgi Európai Műfordítói Díjat, a Lipcsei Könyvvásár Nagydíját és Nádas Péterrel együtt a berlini Híd Díjat.

1994 óta Rómában él.

Vörös Ferenc nyelvész tizenkilenc monografikus munka, illetőleg középiskolai és egyetemi tankönyv szerzője. Fő kutatási területei a szociolingvisztika, kisebbségkutatás, kontaktológia, onomasztika és a térinformatikával megtámogatott történeti, valamint jelenkori nyelvföldrajz.

A Kalligram Kiadónál közelmúltban megjelent kötetei:
Családnévkutatások Szlovákiában (2004)
Nyelvek és kultúrák vonzásában I–II. (2011–2013)
Kis magyar családnévatlasz (2014)
Kárpát-medencei történeti családnévatlasz (2017)

Zakariás Ildikó az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult szociológiát, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett PhD fokozatot. Jelenleg az MTA TK Kisebbségkutató Intézet kutatója. 2018-ban elnyerte az Akadémiai Ifjúsági Díjat.