Áfra János

Áfra János

Áfra János 1987-ben született Hajdúböszörményben, jelenleg Debrecenben él, költő, műkritikus. A KULTer.hu alapító főszerkesztője és az Alföld szépirodalmi rovatának szerkesztője. A József Attila Kör, a Szépírók Társasága tagja. A Petri György-díj felterjesztő bizottságának munkájában 2016-tól, a Gérecz Attila-díj zsűrijének munkájában pedig 2017-től vesz részt. Óraadó a Debreceni Egyetemen. Első verseskötete Glaukóma (JAK+PRAE.HU, 2012), a második Két akarat címen (Kalligram, 2015) jelent meg. Díjak: Makói Medáliák, 2013; Móricz Zsigmond-ösztöndíj, 2013; Gérecz Attila-díj, 2014; Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj, 2015; Sziveri János-díj, 2016; Látó-díj, 2016.

Tovább a szerző oldalára

Barnás Ferenc

Barnás Ferenc

Barnás Ferenc 1959-ben született Debrecenben. Budapesten él és dolgozik.

Művei:
Az élősködő (Kalligram, 1997)
Bagatell (Kalligram, 2000)
A kilencedik (Magvető, 2006)
Másik halál (Kalligram, 2012)

Díjai:
Márai Sándor-díj, 2001
Déry Tibor-díj, 2006
Aegon Művészeti Díj, 2013
Üveggolyó Díj, 2013

A kilencedik 2009-ben megjelent angolul a PEN America támogatásával; a rákövetkező évben jelölték a legjobb külföldi regény díjára (Three Percent, USA), illetve a Nemzetközi IMPAC Dublin Irodalmi Díjra.

Tovább a szerző oldalára

Bihari Péter

Bihari Péter

A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanára, a történettudomány doktora, számos tankönyv és több monográfia szerzője. A 1914, a nagy háború száz éve – személyes történetek című kötete az első világháborút mutatja be új megközelítésben? Németroszág és a németek című kötete 2017-ben jelent meg.

Tovább a szerző oldalára

Blénesi Éva

Blénesi Éva

Blénesi Éva Galócáson született, Gyergyószárhegyen gyermekeskedett, de élt és dolgozott Csíkszeredában, Kolozsváron, New Yorkban, Prágában, Berlinben, Cambridge-ben és Flensburgban. Apai ágról a felmenői Örményországból vándoroltak Erdélybe még a középkorban. Egyszóval migráns, aki 1989 óta, kisebb-nagyobb megszakításokkal, Budapesten él. Egyetemi tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte, magyar-angol szakon, majd posztgraduális tanulmányait a Cambridge-i Egyetem Szociológia és Politológia szakán folytatta. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán doktorált. Szőcs Géza költőről szóló monográfiája 2000-ben jelent meg a pozsonyi Kalligram Kiadónál. A kortárs erdélyi magyar irodalma és képzőművészete összefüggéseit vizsgáló Textust teremtő kontextus című tanulmánykötete 2009-ben jelent meg a kolozsvári Korunk Komp-Press Kiadónál, míg az Olvass, bolyongj, szeress. A humanista Faludy önteremtése és világteremtése című monográfiája az aradi Irodalmi Jelen Könyvek sorozatában, 2011-ben.

Jelenleg a Corvinus Egyetem Szociológia és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének vendégprofesszora, de az oktatói-kutató tevékenysége mellett fotózik, rövid dokumentumfilmeket rendez, és újabban üvegre és selyemre fest.

Tovább a szerző oldalára

Bódi Péter

Bódi Péter

Bódi Péter 1991-ben született Miskolcon, a váci piaristáknál érettségizett, majd filmkészítést tanult, jelenleg a Képzőművészeti Egyetem intermédia szakos hallgatója. Első regénye, amelyben egy graffitis fiatalokból álló közösség hétköznapjaiba engedett bepillantást, 2012-ben jelent meg Szétírt falak címmel. Ifjúsági munkásként, pályázatíróként és projekt koordinátorként egy nemzetközi Erasmus+ projektekkel foglalkozó civil szervezetben tevékenykedik, ifjúsági cseréket és táborokat szervez európai fiataloknak Magyarországon a művészet és a társadalmi felelősségvállalás témaköreiben. Második, Hipster című kötete, amelyben továbbra is a mai tinédzserek szubkultúráival foglalkozik, a 2017-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Jelenleg harmadik regényén dolgozik.

Tovább a szerző oldalára

Borbély Szilárd

Borbély Szilárd

Borbély Szilárd József (Fehérgyarmat, 1963. november 1. – Debrecen, 2014. február 19.) József Attila-díjas magyar költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, az irodalomtudományok kandidátusa (1998). 1988-tól a József Attila Kör tagja volt. 1989-ben kapott diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1989–2004 között a Magyar Írószövetség tagja volt. 1989–1992 között tanársegéd volt. 1989–1999 között, valamint 2010-től a Studia Litteraria szerkesztőségi tagjaként dolgozott. 1992–1995 között a Kossuth Lajos Tudományegyetemen a régi magyar irodalomtörténeti tanszéken aspiránsként dolgozott. 1995–1998 között adjunktus volt. 1998-tól docensként tevékenykedett. 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia Elektronikus Textológiai Bizottságának tagja volt. 2005-től a Szépírók Társaságának tagja volt. 2006–2009 között az Alföld folyóirat szerkesztőségi tagja volt. 2008-tól a MAOE tagja volt.

Tovább a szerző oldalára

Csaplár Vilmos

Csaplár Vilmos

Csaplár Vilmos író, forgatókönyvíró 1947-ben született Újpesten. 1966-tól az ELTE JTK hallgatója, 1967–72 között az ELTE BTK hallgatója, magyar szakon. Utolsó egyetemi évében a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője. 1976 és 1983 között az Új Tükör szerkesztője, 1988-tól 1990-ig a lap főszerkesztője. A Demokratikus Charta szóvivője 1993–94 között. 2003-tól a Szépírók Társaságának elnöke volt. Díjai: 1991: IRAT-díj,1998: József Attila-díj, 2003: Füst Milán-díj, 2005: Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója, 2006: Balázs Béla-díj, 2007: Csernus Ákos-díj, 2009: Budapestért-díj, 2010: AEGON Művészeti Díj Prózai művei: Lovagkor (novellák, 1971); Két nap, amikor összevesztünk, vagyis a történetírás nehézségei (kisregény, 1972); A királylány szivacskabátja (meseregény,1974); Vásárlóink figyelmébe ajánljuk a Zaporozsec ‘968-as típusú gépkocsit (novellák, 1975); A kék szem és a rózsaszínú mellbimbó históriája (1980); Előtanulmány a szép epikus korszakunk című regényhez (szövegek, 1981); A kételkedés útjai (válogatott novellák, 1982); Egy látkép története (regény, 1986); Pénzt, de sokat! (tényregény, 1987); Vágy a róka vére után (regény, 1989); Kurva vagyok (tényregény, 1989); Zsidó vagyok Magyarországon (tényregény, 1990); Magyarország, te dög! (esszék, 1991); A demokrácia álarc az ördög ábrázatán (esszék, 1992); Momi lába (regény, 1993); Gyermekkor, földi körülmények között (1994); Az isten (esszé, 1995); Én (szövegek, 1996); Vassal a testben (novellák, 1997); Semmit, örökké (szövegek, 2000); Igazságos Kádár János (regény, 2001); Vadregény (regény, 2003); Hitler lánya (regény, 2009); A magyarok (esszé, 2011); Edd meg a barátodat! (regény, 2013); Istennel, vagy nélküle (esszé, 2016); Leona és Leó (novellák, elbeszélések, 2017)

Tovább a szerző oldalára

Csillag István

Csillag István

Csillag István 1951-ben született, Budapesten. Jogi egyetemet végzett, a közgazdaságtudományok kandidátusa, az Óbudai Egyetem Gazdasági Karán egyetemi docens. Volt pénzügyminisztériumi köztisztviselő, kutató-elemző a Pénzügykutató Részvénytársaságnál, de volt gazdasági és közlekedési miniszter, sőt az Eximbank elnöke is. 1980 és 1987 között minden jelentős gazdasági reformkísérletben részt vett, majd egyik szerkesztője volt a „Fordulat és reform” (1987) írásnak, szerkesztője és szakmai vezetője a Szabad Demokraták Szövetsége „A korszakváltás programja” című 10 éves programjának.

Tovább a szerző oldalára

Csobánka Zsuzsa

Csobánka Zsuzsa

Csobánka Zsuzsa Emese (Miskolc, 1983. április 15. –) magyar író, költő, tanár.

2005 óta rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban verset, novellát és kritikát egyaránt. Első verseskötete Bog címmel 2009-ben jelent meg a miskolci Szoba Kiadó gondozásában. 2010-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott. 2011-ben a Litera Duna-legendárium pályázatának különdíjasa. 2011-ben jelent meg Hideg bűnök című második verseskötete a Kalligram Könyvkiadó, Belém az ujját című első regénye pedig a József Attila Kör és Prae.hu gondozásában. 2012-ben elnyerte a Nemzeti Kulturális Alap alkotó ösztöndíját.

2013 júniusában jelent meg második regénye Majdnem Auschwitz címmel a Kalligram Könyvkiadó gondozásában, ugyanebben az évben Horváth Péter irodalmi ösztöndíjra jelölték,[1] ahol bejutott a kuratórium (Keresztury Tibor, Esterházy Péter, Szilasi László) által legjobbnak ítélt három jelölt közé.[2] 2013-ban Nectinyben (Pilsen 2015), Krakkóban (Balassi Campus és Jadwiga Fund), majd Pécsett (Pécs, Writer in Residence Program) volt ösztöndíjjal.

Harmadik regénye A hiányzó test címmel 2014-ben jelent meg a Kalligram Könyvkiadó gondozásában. Harmadik verseskötete 2015-ben jelent meg Minden kikötő címmel a Kalligram Könyvkiadó gondozásában. Negyedik regénye 2018-ban Szépen ölni címmel jelent meg a Kalligram Könyvkiadó gondozásában.

Tovább a szerző oldalára

Gergely Ágnes

Gergely Ágnes

Gergely Ágnes 1933-ban született Endrődön. Költő, prózaíró, esszéista, műfordító. A négy regény és a költői életmű egységbe rendeződik, a verseskötetek és a regények egymásra vetülve adják ki Gergely Ágnes írói világának hiteles képét. Ezt egészítik ki az író esszéisztikus igényű, egyedi műfajú memoárjai : egy riportnapló, egy esszénapló és egy tárcanapló.

Tevékenységének markáns területe a műfordítás. Többnyire verseket fordít, de emellett drámát, regényt, novellát is. Elsősorban a brit, amerikai és afrikai irodalom közvetítője. Résztvevője annak a törekvésnek, amely a modern angol nyelvű irodalmat teljesebben és frissebb közvetítésben akarja eljuttatni a magyar olvasókhoz. Több önálló versfordítás-kötetet adott közre, és számos versantológiában szerepel. Az angol mellett eredetiből tett át magyarra francia, német, orosz és bolgár nyelvű verseket, és angol közvetítéssel vagy nyersfordítás alapján több más nyelvű művet is.

Tagja a Szépírók Társaságának és a PEN Club magyar tagozatának. 1998-ban tagjainak sorába választotta az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiája, 2000-ben pedig a Digitális Irodalmi Akadémia. Munkásságáért 2000-ben Kossuth- díjat kapott.

Tovább a szerző oldalára

Gerőcs Péter

Gerőcs Péter

Gerőcs Péter 1985-ben született Budapesten. Jelenleg az ELTE esztétika tanszékének ösztöndíjas doktori hallgatója. Első kötetével 2012-ben Magyarországot képviselte az Európai Elsőkötetesek Fesztiválján. 2013-ban az NKA alkotói támogatásban részesült, 2015- ben Shanghai Residency ösztöndíjat kapott. Győztesek köztársasága című regényét 2016-ban Artisjus Irodalmi Díjjal jutalmazták. Tagja a Szépírók Társaságának. Filmet készített Mészöly Miklósról, Márton Lászlóról, jelenleg Nádas Péterről szóló dokumentumfilmjét forgatja. Kötetei: Zombor és a világ (novellák), Scolar, 2010; Tárgyak (novellák), Scolar, 2012; A betegség háza (regény), Kalligram, 2013; Győztesek köztársasága (regény), Kalligram, 2015; Ítélet legyen! (esszék), Kalligram, 2017

Tovább a szerző oldalára

Györe Balázs

Györe Balázs

Györe Balázs 1951-ben született. A ’70-es évek óta publikál, és részt vesz az irodalmi életben. 16 könyve jelent meg: 3 verses- és 13 prózakötet. Greve-, Füst Milán-, József Attila- és Szépíró-díjas. Több-kevesebb ideig választott vezetői tisztséget töltött be az Írószövetségben, a MAOE-ban és a Szépírók Társaságában.

Tovább a szerző oldalára

Gyurkovics Tamás

Gyurkovics Tamás

Gyurkovics Tamás 43 éves, Győrben nőtt fel. Az ELTE bölcsészkarán, magyar és kommunikáció szakon szerzett diplomát, alapítója volt a Sárkányfű című irodalmi folyóiratnak. Az egyetem elvégzését követően, egyebek mellett, kereskedelmi televíziónál és webes tartalmat előállító vállalkozásnál dolgozott, filmmagazint szerkesztett, majd politikai beszédíró lett. 2006–2009 között a Miniszterelnöki Kabinetben dolgozott, utóbb mint kommunikációs igazgató. 2009–2010 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs vezetője volt. 2010 óta szabadúszó kommunikációs szakember, szövegíró. 2015 óta a KAPTÁR közösségi iroda társtulajdonosa. Nős, két fiúgyermek édesapja. Novellái, portrékötete még a kilencvenes évek második felében jelentek meg, azt követően közel másfél évtizedig nem írt semmit, ami fikció. Egy öthetes amerikai ösztöndíj után kezdett el újra írni. A Mengele bőröndje az első regénye, amely a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg 2017 tavaszán. A regény 2017 őszén felkerült a Margó-díj hármas shortlistjére.

Tovább a szerző oldalára

Hont András

Hont András

Hont András újságíró, publicista. A kétezres évek eleje óta rendszeresen publikál különböző napi- és hetilapokban, folyóiratokban. Írt a Népszabadságba, a Magyar Hírlapba, a Magyar Nemzetbe, a Heti Válaszba, a Magyar Narancsba, a Mozgó Világba, illetve helytörténeti, sajtójogi és -történeti tárgyú írásai jelentek meg szaklapokban. Rendszeresen szerepel különféle közéleti rádió- és tévéműsorokban.

Tovább a szerző oldalára

Hutvágner Éva

Hutvágner Éva

Hutvágner Éva író, kritikus, bábtörténész. 1988-ban született Dunaújvárosban. 2017-ben jelent meg első regénye, az Örök front.

Tovább a szerző oldalára

Jászberényi Sándor

Jászberényi Sándor

Jászberényi Sándor az ELTE-TFK-n végzett 2002-ben, magyar nyelv és irodalom és művelődésszervezés szakon. 2004-ben abszolvált az ELTE-BTK magyar szakán, ugyanebben az évben végzett a Népszabadság diplomás újságíró képzésén. Az ELTE-n hallgatott filozófiát és arabot is, de egyikből sem abszolvált. Rendszeresen készít szociológiai témájú nagy riportokat, a gonzó újságírás egyik magyar képviselője. 2007-től érdeklődése a Közel-Kelet és Afrika, illetve a politikai iszlám felé fordult. Interjút készített a nemzetközileg terrorszervezetként jegyzett Iszlám Dzsihád palesztin szervezet harcoló alakulatával, valamint a Muzulmán Testvériség egyiptomi szervezetével. Járt Csádban (dárfúri konfliktus), Jemenben, Líbiában, Nigériában, a Gázai övezetben. 2007-től kisebb-nagyobb megszakításokkal Alexandriában él. Cikkeiért 2005-ben Szabad Sajtó-díjban, 2007-ben Minőségi Újságírásért Díjban, 2009-ben Junior Prima díjban részesült.

2001-től rendszeresen publikál a fontosabb irodalmi folyóiratokban, versei, novellái jelentek meg az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban, a 2000-ben, a Tiszatájban, a Hévízben, a Holmiban stb. A könyves.blog.hu alapító szerzője.

Önálló kötetei:

  • Ikarosz repülni tanul,
  • 100 legszegényebb
  • Budapest-Kairó – Egy haditudósító naplója
  • Az ördög egy fekete kutya és más történetek
  • A lélek legszebb éjszakája
Tovább a szerző oldalára

Kálmán Gábor

Kálmán Gábor

Kálmán Gábor 1982-ben született Érsekújvárott. Nova című regénye 2011-ben jelent meg a Kalligramnál, és 2012-ben elnyerte a legjobb elsőkötetesnek járó Bródy Sándor-díjat.

A temetés című regényét 2016-ban, Janega Kornél szép élete című regényét 2018-ban adta ki a kiadónk.

 

Tovább a szerző oldalára

Kerékgyártó István

Kerékgyártó István

Édesapja Kerékgyártó István, édesanyja Keresztes Mária. Tanulmányai során jogot (Pécsi Tudományegyetem JTK, 1972–1977) és filozófiát (ELTE BTK, filozófia, 1977–1981) végzett. 1977–1987 között a Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Karának tanársegédje, adjunktusa volt. 1987–1989 között a Somogy Megyei Tanácsnál főosztályvezető volt. 1990–1993 között a privatizációs tanácsadó cégek munkatársa és ügyvezetője volt. 1994–1998 között befektetői konzorciumok tagja, közép- és nagyvállalatok társtulajdonosa volt. 1998–1999 között az Országos Rádió és Televízió Testület főigazgatója volt. 1999 óta szabadúszó, írással foglalkozik.

A Budapesti Katona József Színház 2012-ben -nagy sikerrel- mutatta be a Rükverc című regényének adaptációját. Az átdolgozó Radnai Annamária, a rendező Máté Gábor volt.[1]

A szerző Rükverc című regénye alapján készült saját színpadi adaptációját a Kassai Thália színház 2014-ben mutatta be, Czajlik József rendezésében, a darab férfi főszereplője, Gál Tamás megkapta az év legjobb férfialakítása díjat a Szlovákiában, és az előadást több nemzetközi fesztiválra is meghívták.

 

Tovább a szerző oldalára

Kötter Tamás

Kötter Tamás

A Győr-Moson-Sopron megyei Kónyban nőtt fel, majd a győri Révai Miklós Gimnáziumban tett érettségit követően Budapestre került, ahol 1989 és 1994 között elvégezte az ELTE Jogi Karát. Ügyvédi irodákban és nagyvállalatok jogi osztályain töltött évei saját bevallása szerint a későbbiekben jelentős élményanyagot szolgáltattak a műveiben ábrázolt karakterekhez, élethelyzetekhez. Jelenleg egy budapesti ügyvédi iroda alapító társtulajdonosa. A kortárs magyar irodalmi életben 2012 június óta jegyzik a nevét, ekkor publikálta a Kiszavaztak, baby c. novelláját a Forrás Szépirodalmi, Szociográfiai, Művészeti folyóirat. Ez a műve- akárcsak többi írása – autentikus és kristálytiszta látleletet mutat be az utóbbi évtizedekben újonnan kialakult multinacionálismultikulturális társadalom magatartásformáiról, az új kapitalista működési formák felső vezetőiről. Rablóhalak c. novelláskötete 2013 novemberében, Dögkeselyűk c. könyve 2014 októberében, A harcból nincs elbocsátás c. kötete pedig 2015-ben jelent meg a Kalligram Kiadónál.

Tovább a szerző oldalára

Markó Béla

Markó Béla

Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951. szeptember 8.) költő, író, szerkesztő, politikus. Számos verseskönyve, esszékötete, gyermekkönyve  jelent meg, írt magyar tankönyvet, fordított románból verset, drámát. Verseskötetei jelentek meg angol, francia és román fordításban.

 

Kötetei a Kalligramnál:

Rekviem egy macskáért (esszé, publicisztika – 2015)

Kerítés (versek – 2016)

Erdélyi pikareszk (esszé, publicisztika – 2017)

Tovább a szerző oldalára

Mezei Márk

Mezei Márk

Mezei Márk (1972): a rendszerváltás éveiben a magyartanárától tudja meg, hogy valami köze lehet a zsidósághoz, ez annyira foglalkoztatni kezdi, hogy jesívákba, kollelekbe, és a rabbiképző pedagógiumába megy tanulni. Végül Szegeden és Angliában diplomázik, ma hazai és nemzetközi kommunikációs ügynökséget vezet. Ez az első regénye.

Tovább a szerző oldalára

Németh Gábor

Németh Gábor

„1956. november 23-án – a Néma Tüntetés Napján – születtem Budapesten. A papírjaim szerint vezethetek autót, tördelhetek újságot, taníthatok gyerekeket. 1983 óta vagyok szöveggyártó kisiparos. Írtam prózát, filmet, drámát, újságcikkeket. Dolgoztam gazdasági napilapnál és bulvárhetilapnál, szerkesztettem irodalmi folyóiratot és designmagazint, megfordultam a sajtóban elképzelhető összes munkakörben, a tipográfusétól a főszerkesztőéig. 1994-től 2008-ig a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője voltam, 2001 óta leendő forgatókönyvírókkal beszélgetek a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Egy apró faluban, ám egy óriásfenyő alatt élek a családommal, ez nem mese, viszont a kedvenc mondatom ebben a szövegben. Dum spiro spero: egyszer csak azért is megtanulom a pörgetett fonák átemelést.”

Könyvek: 1990 Angyal és bábu (kisprózák); 1992 A semmi könyvéből (próza); 1994 eleven hal (kisprózák); 1998 A huron tó (szövegek); 2000 Kész regény (Szilasi Lászlóval); 2002 Elnézhető látkép; 2004 A mémek titokzatos élete (Sebők Zoltánnal); 2004 Zsidó vagy? (regény); 2007 A tejszínről (kisprózák); 2016 Egy mormota nyara (regény); 2017 Ez nem munka (mondatok pénzért)

Tovább a szerző oldalára

Papp-Zakor Ilka

Papp-Zakor Ilka

Papp-Zakor Ilka 1989-ben született Kolozsváron. A Babeș–Bolyai Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanult orosz és magyar filológiát. Műfordítással is foglalkozik, Jerzy Pilch és Janusz Głowacki írásait fordította lengyelről magyarra. Angyalvacsora című prózakötete 2014-ben JAKkendő-díjban részesült és 2015-ben jelent meg a JAK+PRAE.HU gondozásában.  A 2018-as Ünnepi Könyvhéten Az utolsó állatkert című, második novelláskötetével jelentkezik.

Tovább a szerző oldalára

Péntek Orsolya

Péntek Orsolya

Péntek Orsolya művészete kettős gyökerű. Egyfelől az olasz reneszánsz, a metafizikai festészet és a futuristák által ihletett festőművész, másfelől kivételes prózaíró. Nagyszabású regénytrilógiájában egy soknemzetiségű család történetét beszéli el, a Kádár-kori Magyarországra született ikerpár, Theodóra és Eszter sorsán keresztül. Míg Az Andalúz lányai (2014) a festőművész Eszter hangján szólal meg, Dorka könyvében a matematikus Dork meséli el a budapesti gyerekkor, a kamaszfejjel átélt rendszerváltás és széteső Jugoszlávia, valamint a kétezres évek közös történeteinek elhallgatott vagy épp eddig ismeretlen oldalát.

Isztriai halász ükapa, fiesolei szépanya, bécsi és szekszárdi dédapák, budai és pécsi nagyszülők emlékein át elevenedik meg Firenze, a monarchikus századelő, az építkező Bécs, a gazdag kereskedőváros, Szeged, a háborús Pécs és Budapest.

Saramagón, García Márquezen érlelődött érzéki izzású családregény Péntek Orsolya munkája, amely bemutatja, miből lett egy mai magyar polgárcsalád és hogy élte végig négy-ötgenerációnyi nő a Monarchiától az ezredfordulóig a magyar történelmet.

 

Kötetei:

Az őszön egy rőtbarna komondor borongol keresztül (vers, 2002, Fekete Zongora),
Az Andalúz lányai (regény, 2014, Kalligram),
Dorka könyve (regény, 2017, Kalligram).

Tovább a szerző oldalára

Péterfy Gergely

Péterfy Gergely

Első novelláskötete 1994-ben jelent meg. A korai novellákat gazdag kultúrtörténeti ismeretek és mély emberismeret jellemzi. Ezt követte 1998-ban első regénye, A B oldal, amely önéletrajzi elemekből építve beszéli el a 70-es 80-as évek Budapestjének értelmiségi tapasztalatát. A Tűzoltóparancsnok szomorúsága című, 2000-ben megjelent regénye az ezredforduló megváltozott emberképét és a felnőttségbe lépő ember útkeresését ábrázolja. A 2004-ben megjelent Bányató egy zárt világ keretei között vizsgálja a létezés tragikomikus reménytelenségét. A regény német fordítása (Baggersee, 2008, Zsolnay Verlag) jelentős kritikai sikert ért el. Bányató című regényből 2006-ban írt forgatókönyvet ugyanezen a címen, amelyből Paczolay Béla rendezett tévéfilmet, amelyet a 2006-os filmszemlén mutattak be. A Kalandorok című forgatókönyvéből ugyancsak Paczolay Béla rendezésében készült mozifilm, amelynek 2008 januárjában volt a bemutatója, és elnyerte a legjobb elsőfilm díját. Az Új Színház ösztöndíjasaként írt drámája – A vadászgörény – a 2000. évi pécsi Nyílt Fórumra jelent meg, és 2003-ban rádiójáték készült belőle Solténszky Tibor rendezésében; 2005 szeptemberében az Új Színház mutatta be Bezerédi Zoltán rendezésében. 2002-ben ugyancsak Solténszky Tibor rendezésében készült rádiójáték Családkeresők című mesejátékából, amelyet a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának felkérésére írt. Meseregényei (Misikönyv, Örök völgy) mágikus fantáziavilágában játékos formában ugyanazokat a problémákat járja körül, amelyet aztán a Halál Budán történeti (2008) tablója jelenít meg. A Buda 1686-os felszabadítása körüli eseményekre épülő regény az esztétikailag megélt lét, az egyén cselekvési lehetőségei és a történelem erejének összefüggéseit tárják az olvasó elé. PhD értekezése, amelyet Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságáról készített, szolgált a 10 éven át írt Kitömött barbár című regényének alapjául, amelyet 2015-ben Aegon művészeti díjjal ismertek el.

Tovább a szerző oldalára

Pető Péter

Pető Péter

Pető Péter újságíró, a Népszabadság egyik főszerkesztő-helyettese, politikai elemző, ex- nemzetközi labdarúgó-játékvezető. 2010-ben Magyar sajtó kategóriában Junior príma díjat kapott. Első regénye Leshatár. Világvégi futballpályákon címmel jelent meg.

Tovább a szerző oldalára

Poós Zoltán

Poós Zoltán

Poós Zoltán 1970-ben született Battonyán. Író, költő, kulturális újságíró.

 

Kötetei:

A dolgozat (1992)
Idomított terület (1995)
Barokk fizika (1997)
Króm (1999)
Felkészülés kedvenc mondatomra (2000)
Milyen mezben, milyen mezőn (2002)
Szivárvány Nagyáruház (2003)
Az alkony fokozatai (2006, 2012)
A szív határai (2009)
Táskarádió (2010)
Képzeld magad az én helyembe (2011)
Állami Áruház (2012)
Étvágy az imákra (2017)

Tovább a szerző oldalára

Szalai Erzsébet

Szalai Erzsébet

Szalai Erzsébet 1948-ban született Budapesten. 1970-ben közgazdász diplomát szerzett, majd az MTA doktora címet már szociológusként nyerte el. 2004-ben egyetemi tanárrá nevezték ki.

Fő kitüntetései: Bibó István-díj (2000), Polányi Károly-díj (2002), Hazám Díj (2016).

Tovább a szerző oldalára

Szilágyi Miklós

Szilágyi Miklós

Szilágyi Miklós néprajzkutató, muzeológus, a néprajztudomány doktora. Tudományos pályafutásának két leghangsúlyosabb vonulata a hagyományos halászati formák kutatása, valamint az alföldi mezővárosokra vonatkozó, történeti néprajzi irányultságú társadalom-néprajzi vizsgálatai. 1964 és 1981 között több vidéki múzeumi igazgatója volt, 1986 óta az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa.

Tovább a szerző oldalára

Terék Anna

Terék Anna

Terék Anna

 

Terék Anna költő, drámaíró. Első kötete 2007-ben jelent meg, Mosolyszakadás címmel. 2011-ben publikálta Duna utca című, második kötetét, melyért ugyanabban az évben Sinkó Ervin-díjat kapott. Első színdarabját 2013-ban mutatták be Jelentkezzenek a legjobbak! / Neka se jave najbolji! címmel, a Szerb Nemzeti Színházban, Újvidéken. Vajdasági lakodalom című drámakötetét 2016-ban adta ki, legújabb verses könyve pedig, a Halott nők 2017 tavaszán jelent meg.

Kötetei:

  • Halott nők, Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2017. (Versek.)
  • Vajdasági lakodalom, Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2016. (Drámák.)
  • Duna utca, Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2011. (Versek.)
  • Mosolyszakadás, Sziveri János Művészeti Színpad, 2007. (Versek.)
Tovább a szerző oldalára

Tompa Andrea

Tompa Andrea

Tompa Andrea (1971) Kolozsváron született, Budapesten él. Író, színikritikus, a Színház folyóirat főszerkesztője. Megjelent kötetei: A hóhér háza (regény, 2010), Fejtől s lábtól (regény, 2013), Omerta (regény, 2017)

Tovább a szerző oldalára

Tverdota György

Tverdota György

Magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, József Attila-kutató. 1971-ben kapott az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-orosz szakos diplomát. 1975-2012 között az MTA Irodalomtudományi Intézetének kutatója. 2003-2013 között az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti tanszékének professzora. 1991-1994 között a párizsi Sorbonne Egyetem vendégprofesszora. 2003 óta a József Attila Társaság elnöke.

Tovább a szerző oldalára

Zoltán Gábor

Zoltán Gábor

1960-ban született Budapesten. Első novelláskötete, a Vásárlók könyve 1997-ben, a JAK- sorozatban jelent meg. Ezután egy újabb novelláskötetet (Erények könyve, Magvető, 1999), majd két regényt (Szőlőt venni, Magvető, 2001; Fekete bársony, Jelenkor, 2008) publikált.

Orgia című regényét többéves kutatás után írta meg. A könyv 2016-ban jelent meg a Kalligram Kiadónál, komoly olvasói és szakmai figyelemtől övezve. A kötet az adott évben mind az Aegon-díj, mind a Libri irodalmi díj shortlistjére fölkerült.

2018 tavaszán szintén a Kalligramnál jelenik meg Zoltán Gábor Szomszéd című esszéregénye, amely az Orgia előzményeit és következményeit mutatja be.

„Létezik egy kifejezés a magyar közéletben: „magyarul író író”. Olyanokra találták ki, akik magyarul írnak ugyan, de valami mégse stimmel velük. Vagyis sértés inkább, mint dicséret, de minthogy Karinthy Frigyesre, Szép Ernőre, Kertész Imrére mondtak ilyet, én nem utasítanék el egy ilyen minősítést. Magyarul írni, ez elég nagy kihívás, írni pedig, vagyis olyan szöveget összerakni, amit mások szabad akaratukból elolvasnak, abban a reményben, hogy valamit sikerül megragadni a világ jelenségeiből, az emberek érzéseiből és gondolataiból, az örömeikből és a félelmeikből, úgy, hogy az olvasó valamit megérez és megért mindebből, még nagyobb kihívás” – mondja az író.

Tovább a szerző oldalára